Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-296
650 296. szám. ami a külön alapokra megállapított szabályok szerint, a gyógyszerészi érdekeltségek meghallgatása mellett fcg megtörténni ; olyképpen azonban, hogy az alap kezeltetéséből kifolyólag a belügyminiszter költségvetését semmiféle megterhelés nem élheti és az ily címen felmerült összes költségeket az alap bevételeiből kell fedezni. Az állami kezelés tehát csupán az intézmény rendeltetésének fokozott ellenőrzését és annak pártatlan irányítását célozza. A 3. §-hoz. Az 1928 ; XL. törvénycikk 145. §-ának {&) bekezdése értelmében Í928 január l.-e után is lehet oly elismert vállalati nyugdíjpénztárt létesíteni, amely a tagoknak a törvényben meghatározott biztosítási kötelezettsége alól mentességet ad. Ennek azonban feltétele az, amit a fenti törvény végrehajtási utasítását képező 6.002/1928. N.M. M. ein. sz. rendelet 2. §. (i) bekezdésének 2. pontja előír, hogy nyugdíjpénztárt fenntartó vállalatnak legalább 2 millió pengő saját tőkéje és a nyugdíjpénztárnak legalább 100 tényleges alkalmazottja legyen. Azonban a gyógyszertártulajdonosoknál a saját tőkének kétségbevonhatatlan kimutatása és állandó ellenőrzése nem lehetséges úgy, mint pl. a részvénytársaságoknál, vagy a szövetkezeteknél stb., így a nyugdíjpénztár elismerésének feltételéül szolgáló 2 millió pengő saját tőkének igazolása lehetetlen. Ezért szükséges oly törvényes felhatalmazásról gondoskodni, amely az 1928 : XL- törvénycikk fenti rendelkezései alól való mentességet megadja, hogy a gyógyszerészi nyugdíjintézet mint sui generis nyugdíjintézmény felállítható legyen. Bár felmerül az a körülmény, hogy a gyógyszerészalkalmazottak kötelező biztosítása a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének keretében is megoldható volna, azonban élőrelátható, hogy a gyógyszerészi nyugdíjintézet által nyújtott szolgáltatások lényegesen felül fogják múlni a kötelező biztosítás által nyújtható szolgáltatásokat. Természetesen a gyógyszerészi nyugdíjintézet lesz az 1928 : XL. törvénycikkben előírt kötelező öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás kötelező szerve. Egyelőre azonban nem kívánok részletesen kitérni a gyógyszerészi nyugdíjintézet alakításának módjára, amit ugyanis a biztosítás-technikai szakértők számításai szerint szükséges 1,200.000 P kezdő tőkének biztosítása után •—•• az akkori életkörülmények, gazdasági és egyéb viszonyok fogják megszabni. Szükséges volt azonban már most oly törvényes felhatalmazással rendelkeznem, amely a gyógyszerészi nyugdíjintézet megalakítását az említett törvényben meghatározott feltételektől eltérően a belügyminiszter részére biztosítja. E szakasz egyúttal intézkedik, hogy ha az alap rendeltetését kimerítette és célkitűzését elérte, vagyona a nyugdíjintézetnek átadassék. A 4. §-hoz. E szakasz felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy a törvény hatálybalépését és az intézmény megalakulását tetszése szerinti időben állapítsa meg. Budapest, 1934. évi november hó 27. napján. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k., m. hir. belügyminiszter.
