Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

16 284. szám. szer szerint biztosítja, nevezetesen, hogy várományfedezeti, tőkefedezeti, felosztó-kirovó vagy mily más rendszert követ, e törvény rendelkezésének keretében az alapszabályok határozzák meg. 18. §. Rokkantsági ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha 1. az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölték vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették és 2. a törlés vagy felfüggesztés iránt indított eljárás folyamatba tételéig legalább tíz éven át (várakozási idő) szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. A várakozási idő öt évre száll le, ha a tag munkaképtelenségének okozója olyan baleset, amelyet az ügyvédi tevékenység teljesítése közben vagy teljesítéséből kifolyóan szenvedett. Balesetszámba megy a rendelkezés szempontjából más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagos rövid idő alatt beállott rendkívüli esemény, ha az az ügyvédi tevékenység gyakorlása közben vagy abból kifolyóan következett be. Munkaképtelenség okából csak az olyan intézeti tagot lehet törölni vagy felfüggeszteni, aki az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelen. A törlést az intézeti tag is kérheti. Felfüggesztés esetében az ellátás csak a felfüggesztés tartamára jár. 19. §. Öregségi ellátást az Intézet csak akkor fizet, ha az igazságügyminiszter a kötelezettséget rendelettel életbelépteti. Ettől az időtől kezdve öregségi ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha 1. hatvanötödik életévét betöltötte, akár munkaképtelen, akár nem : 2. az ügyvédi lajstromból kifejezetten az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján saját kérelmére törölték és 3. legalább tíz éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. Akinek akár rokkantsági, akár öregségi ellátásra van joga, a kétféle ellátás közt választania kell. Ha az öregségi ellátás igénybevétele végett törölt tagot az ügyvédi lajstromba újból felveszik, a felvétellel az öregségi ellátás a kamarai tagság idejére szünetel. Az alapszabályok határozzák meg, hogy a lemondást megelőző tagságnak az utóbb újból igénybevett öregségi ellátás esetében mi a hatása. Aki állandó javadalmazást vagy nyugellátást élvez olyan testülettől vagy olyan intézménytől, amelytől élvezett javadalmazás vagy nyugellátás a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezéseket módosító 1934:1. t.-c. 3. §-a értelmében a nyugdíj csökkenése szempontjából figyelembe veendő, azt az Intézettől csak olyan összegű öregségi ellátás illeti, amennyivel ennek az alapszabályokban megszabott összege meghaladja az ezektől járó javadalmazásnak vagy nyugellátásnak összegét. Az 1928 : XL. t,-c. 10. § ának (3) bekezdése alapján járó öregségi vagy rokkantsági ellátás a nyugellátással egy tekintet alá esik. 20. §. A tag özvegyét ellátás akkor illeti, ha 1. férje a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az Intézetnek (22. §.) és 2. házasságuk legalább két évig tartott és 3. a férj halálakor közös háztartásban éltek. Ha a tagságnak törléssel való megszűnését közvetlenül megelőző időben a tag az ügyvédség gyakorlásától fel volt függesztve, a két évi házassági idő a felfüggesztés kezdetéig számít. Ha a házasságot a jelen törvény hatálybalépése után kötötték, nem jár özvegyi ellátás annak, aki a házasság megkötésekor több mint húsz évvel volt fiatalabb férjénél és a férj a há-