Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

284. szám. 17 zasságkötéskor ötvenötödik életévét már betöltötte.,Azt a nőt, akinek házasságát érvénytelenné nyilvánították vagy felbontották, vagy akit ágytól és asztalól elválasztottak, vagy aki a férj halálakor nem élt vele közös háztartásban, az előbbi bekezdésben meghatározott összegű ellátás szintén megilleti, •ia az 1. és 2. pontban megszabott előfeltétel megvan, a harmadik bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a házasság a meghalt intézeti ag tagsága előtt vagy az alatt és pedig a férj halálát legalább két évvel megelőzőleg jött létre s a meghalt intézeti :ag a nő eltartására törvénynél fogva Köteles volt. Az intézeti tagság előtt kötött házasság eltartásra nem jogosít, ha a házasság már a tagság kezdete előtt megszűnt vagy a házasfelek különélése már a tagság kezdete előtt megkezdődött. A harmadik, illetőleg a negyedik bekezdés rendelkezéseinek ellenére is ellátásra jogosult az özvegy, illetőleg a volt házastárs, amíg a meghalt tagnak olyan árvája van, aki az özvegyi ellátás elmaradása esetében árvaellátásra (21. §.) volna jogosult. A jogosult a neki járó ellátásban az intézeti tagnak ellátásra jogosult gyermekeit részesíteni köteles (23. §.). Ha a jogosult új házasságra lép^ ellátási igénye megszűnik. Az új házasság megszűnése esetében azonban az azt követő hónaptól kezdve az ellátás ismét jár, kivéve, ha az asszony a későbbi házasság alapján özvegyi haszonélvezet, tartásdíj vagy nyugdíj címén az intézettől járó ellátást meghaladó ellátásban részesül. Az ügyvédnő özvegyen maradt férjét csak akkor illeti meg az özvegyi ellátás, ha vagyontalan és keresetképtelen. Az ilyen ellátásra az özvegyasz» szony ellátására vonatkozó rendelkezések megfelelően állanak. 21. §. Árvaellátás illeti a meghalt tag törvényes (törvényesített) gyermekét, ha .'..._. L ; 1. az intézeti tag után nem maradt az előbbi §. szerint ellátásra jogosult, vagy a jogosult újra férjhez ment, vagy az ellátási igényről lemondott, avagy meghalt és 2. a meghalt szülő a halálát közvetlenül megelőző öt éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek (22. §.). A gyermeknek az ellátás tizennyolcadik életéve betöltéséig jár. Teljeskorúvá vált gyermeket nem illet ellátás. Ha több gyermek van, az ellátási összeg valamennyit illeti (23. §.}. Ha a több gyermek közül utóbb egynek vagy többnek ellátási igénye megszűnt, az egész ellátási összeg a többinek jár. Az árvaellátás együttes összege anynyi, mint az özvegyi ellátásé. Ha az árvának atyja és anyja is ügyvéd volt, mindegyik után külön jár az árvaellátás. 22. §. A 20. vagy 21. §. szerint jogosultnak e §-ok megfelelő alkalmazásával jár az ellátás akkor is, ha az intézeti tagot halálakor az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt vagy az Öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján már kitörülték, akár részesült ő maga ellátásban, akár nem. Ha az ügyvédet az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség, vagy az öregségi ellátás igénybevétele miatt törülték, a törlést közvetlenül megelőző két évben kötött házasság a 20. §. negyedik bekezdésében említett nőt nem jogosítja az ellátásra ; az ilyen törlés után kötött házasságból származó gyermeknek sincs joga ellátásra. Az özvegynek, illetőleg a 20. §. negyedik bekezdésében meghatározott nőnek és az árvának ellátás jár az olyan volt intézeti tag után is, akinek tagsága lemondás folytán szűnt meg és a lemondást közvetlenül követő időben közhivatalnoki minőségben működött. Az ilyen lemondott tag után halálától kezdve jár az ellátás. Nem jár az ilyen lemondott tag után e §• alapj án ellátás, ha a 20. > ijletőleg Felsőházi iromány. 1931—1936. VI. kötet. 3