Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

12 284. szám. zetési határnap után is a következő év július hó 15. napjáig —- a kamarát is terhelő esedékes járulék 90 %-ának megfelelő összeget beszolgáltatta az Intézetnek. Ezzel sem mentesül azonban a hozzá befolyt járulék beszolgáltatási kötelessége, továbbá az 1934. év előtti időre eső járulékokért való felelősség (33. §.) alól, valamint a 7. §. szerint a tag helyett vállalt járulék megfizetése alól sem. Ha az ügyvéd egy naptári éven belül több kamarában volt bejegyezve, az erre az évre eső járulékért a felelősség azt a kamarát terheli, melynek legutóbb volt tagja. A negyedik bekezdésben meghatározott negyedévi fizetési határnapig be nem fizetett összeg után az Intézetnek kamat jár, a kamatot minden naptári év végén a tőkéhez kell hozzászámítani s az így előálló tőke után kell a kamarának 5% kamatot fizetnie. 6. §. Az ügyvédi kamarának a hátralékos intézeti járulékra vonatkozó kimutatása végrehajtható közokirat (1930 : XXXIV. t.-c. 64. §.). 7. §. Az ügyvédi kamara a fizetni nem tudó tag helyett kifizetheti az intézeti járulékot, ha a közgyűlés a választmány javaslatára ezt elhatározza. A közgyűlés ilyen határozatot csak akkor hozhat, ha a fizetni nem tudó tag már legalább tíz éve gyakorló ügyvéd, fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll s hibáján kívül előállt, átmenetinek látszó körülmények teszik képtelenné a fizetésre és egyébként is különös méltánylást érdemlő okok indokolják, hogy a kamara a járulékot a tag helyett kifizesse. A tag a fizetés elmulasztásának következményei alól csak azzal mentesül, ha a kamara a járulékot az Intézetnek kifizette. A járulékfizetés elmulasztásának következményei. 8. §. Az Intézet olyan tagjának a tagsági jogai, aki az évi járulékkal vagy annak egy részével az esedékességtől számított egy évig hátralékban marad, az egy évi idő lejártát követő naptól kezdve szünetelnek. A szünetelés addig tart, amíg vagy megfizeti tartozását, vagy pedig ügyvédi minősége és ezzel intézeti tagsága akár a harmadik bekezdés szerint törléssel, akár más módon megszűnik. Az intézeti járulék a szünetelés idejére is jár. Ha a szünetelés alatt áll be olyan tény, amelynek alapján magának a tagnak egyébként ellátásra volna joga, ilyen igénye nem keletkezik. Ha az ügyvéd tagsági jogainak szünetelése alatt meghal, hátramaradottainak ellátási igényei fennmaradnak Ilyen esetben, ha a halál napjától számított három hónap alatt a hátralékos járulékot kamatával és a költségekkel együtt nem fizetik meg, az Intézet az ellátási összegekből a hátralékos járulékon, kamaton és költségen felül az alapszabályokban megállapítandó kockázati díjat is levonja (25. §.). Ugyanez áll, ha járulékfizetésre köteles volt ügyvéd (3. §. második bekezdés) halt meg egy évet meghaladó hátralék hátrahagyásával. A várakozási időbe (20. §. 1. pont) a szünetelés ideje is beszámít. Ha a tag a szünetelés tartama alatt megfizeti a fizetés napjáig lejárt minden járuléktartozását a kamatokkal és a költségekkel együtt, tagsági jogai felélednek, mintha folytonosságuk meg sem szakadt volna ; ha azonban tartozását a szünetelés alatt sem fizeti meg, egy évi szünetelés után az ügyvédi névjegyzékből törölni kell. A törlést kimondó határozatot a kamara választmányának a szünetelés egy évi tartamának lejártát követő egy hónapon belül meg kell hoznia. A kamara határozata ellen a kir. Kúria ügyvédi tanácsához tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye s ezt a kamara nyolc nap alatt felterjeszteni köteles. A tizenöt napos fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa a fellebbezést soronkívül intézi el. Jogerőre emelkedésétől szá-r