Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

284. szám. 11 az ügyvédi lajstromból (8. §.) vagy az ügyvédségtől fegyelmi vagy büntető­bírósági ítélet által elmozdították. E bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából közömbös az is, hogy a volt tag a tagság megszűnéséig kitöl­tötte-e a 18—20. §-okban meghatáro­zott várakozási időt. 4. §. Az évi járulék teljes összege június hó 30. napján esedékes. Ha azonban a kamarai tagdíj vagy egy része korábban esedékes, vele együtt esedékes az intézeti járulék, illetőleg aránylagos része is. A bejegyzés naptári évére eső inté­zeti járulék a bejegyzési kérelem elő­terjesztésével esedékes ; a járulék befizetése előtt a kérelem nem telje­síthető. Ha a bejegyzés kérelmezése­kor az arra az évre eső járulék még nincs megszabva, a kérelmezőnek a megelőző évre megszabott legalacso­nyabb összeget kell elszámolásra be­fizetnie. Ha a kérelmezőt nem jegyzik be, a befizetett összeg visszajár. A járulék után esedékességének nap­jától 5%-os kamat jár. A hátralékos kamatot minden június hó 30-án hozzá keli számítani a tőkéhez s azon túl az így tőkésített összeg után jár az 5%-os kamat. 5. §. Az intézeti járulékot az inté­zeti tagoktól a kamarák szedik és hajt­ják be. Az öregségi ellátásban része­sülő volt intézeti tag (3. §. második be­kezdés) közvetlenül az Intézethez kö­teles járulékát megfizetni. Azt az összeget, amelyet a tag ka­marai illetményre vagy intézeti járu­lékra fizet, olyan arányban kell meg­osztani, ahogyan a fizetés évére eső kamarai illetménye és intézeti járu­léka egymáshoz aránylanak. Ettől el­térően a tag nem rendelkezhetik. Ha ilyen megosztás mellett az egyikre a lejárt teljes tartozást meghaladó ösz­szeg jutna, a többletet a másik tarto­zásra kell számítani s ha mindkét le­járt tartozás fedezve van, az előbb meghatározott arányban kell a több­letet a kamara és az Intézet jövőben esedékes követelésére elszámolni. A tagnak az intézeti járulékra telje­sített vagy az előbbi bekezdés szerint arra eső fizetéseit elsősorban költségre, azután kamatra, azután a legrégibb hátralékos járulékra kell számítani. Ha azonban a tag a 8. §. utolsóelőtti bekezdése szerint részletfizetési ked­vezményben részesül, a részleteket meghaladó fizetést az 1933. év utáni évekre eső járulékra kell számítani. A kamara minden év január, április, július és október hó 15. napjáig köteles az előző naptári negyedévben befolyt járulékokat az Intézethez juttatni. Minden év március hó végéig köteles a kamara az Intézethez az előző évről elszámolást küldeni és ebben azt is fel­tüntetni, hogy mely tagjai hátraléko­sok, akár a legutóbbi, akár az azt meg­előző, de az 1933. év utáni naptári évekre eső intézeti járulékkal, köte­les továbbá kimutatni minden hátra­lékos tag tartozásának összegét és azt, hogy a járulékok mikor váltak esedé kesékké. Köteles végül közölni azt is, hogy az egyes hátralékosok ellen mi­lyen behajtási lépéseket tett és ha végrehajtást indított, az az eljárás mi­lyen szakában van. A kimutatást ar­ról a tagról is meg kell csinálni, akit a kamarai lajstromból öt évnél nem több ideje már töröltek. Ugyancsak március hó végéig köteles a kamara az Intézet­nek beküldeni azoknak a járulékoknak az összegét is, amelyeknek kifizetését tagjai helyett magára vállalta (7. §.). Az intézeti járulékokért az Inté­zettel szemben tagjával együtt a ka­mara is egyenes adósként felel. Ez a felelősség nem terjed ki az olyan tag­nak a törlés évére és az azt megelőző évre eső be nem folyt járulékára, akit a járulék nemfizetése miatt töröltek a kamarai lajstromból. Felelősségétől mentesül a kamara az olyan naptári évre eső járulékok tekintetében, amelyre a hátralékot az előző bekezdés szerint bejelentette és — bárha az előbbi bekezdésben meghatározott fi-. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom