Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. 157 Meg kell jegyeznem, hogy a 3000 kat. holdnál nem nagyobb magánerdő államerdészeti kezelésbe vételét "a tulajdonos kérelme esetében a földmívelésügyi miniszter meg nem tagadhatja (60. §.). Magánerdőnél a javaslat a szakszerű irányításra és vezetésre megszabott kötelezettség alsó határául a 300 kataszteri hold birtokterjedelmet vette fel, mert az ilyen vagy ennél nagyobb terjedelmű erdobirtok megkövetelhető rendszeres kezelése az erdőmérnök-irányítást nem nélkülözheti. Kétségtelen ugyan, hogy az ilyen, sőt bizonyos határig az ennél nagyobb erdőbirtok jövedelme sem bírja el a saját erdőmérnök-alkalmazás terhét, ámde éppen e miatt teszi lehetővé a javaslat az erdő államerdészeti kezelésbe adását, a közös erdőmérnök alkalmazására társulást és a 308. §-ban meghatározott megoldást. A 40. §-hoz. Rendszeres erdőgazdaságban nélkülözhetetlenül szükség van olyan kisebb erdészeti szakképzettséggel bíró alkalmazottra is, aki az erdőgazdaság körében felmerülő gazdasági és műszaki munkálatok (kitermelés, gyérítések kijelölése és végrehajtása, melléktermények előállítása, szállítás, erdősítés, csemetenevelés, magvak gyűjtése, építkezések, erdőrendezés, erdővédelem, vadtenyésztés és vadápolás, határbiztosítás stb.) szakszerű végrehajtásánál közreműködik és aki egyszersmind az erdőőrzési szolgálatot is ellátja. Már az 1879 : XXXI. t.-c. 22. §-a is megkövetelte, hogy a korlátolt forgalmú erdők tulajdonosai szakvizsgázott erdőőröket alkalmazzanak, mert súlyt vetett arra, hogy az ilyen erdőgazdaságokban a munkálatok szakszerű végrehajtása megfelelő szakképzettséggel birok alkalmazása által biztosítva legyen. A javaslat ugyanerre törekszik, de a megvalósítás tekintetében a fennálló jogszabályoktól lényegesen eltér, amennyiben a szabályozást nem az erdő tulajdonjogi minősége, de a gazdasági okszerűség szerint rendezi. A javaslat ugyanis abból indul ki, hogy a segédszolgálat ellátását a gazdasági szükség kívánja meg egyfelől olyan erdőbirtokon, amelyen kiterjedése révén a belterjes gazdálkodást meg lehet követelni ; másfelől államerdészeti kezelésben lévő erdőnél, ahol — az államerdészeti kezelés rendszerét tekintve — feltétlen szükség van arra, hogy a kezelési utasítások szakszerű végrehajtására képzett szakember álljon rendelkezésre. Ehhez képest a javaslat a segédszolgálat ellátását olyan erdőbirtokon követeli meg, amely az 1000 kataszteri hold kiterjedést eléri vagy meghaladja ; az ezen aluli kiterjedésű birtokok közül pedig az olyanon, amely államerdészeti kezelésben van. Ez utóbbi rendelkezésnél természetesen a javaslat nem tehetett megkülönböztetést abban, hogy az államerdészeti kezelésben lévő erdő kötött vagy szabad rendelkezésű személy tulajdona-e, mert ilyen megkülönböztetést sem az egyenlő elbánás elvével, sem az okszerűséggel nem lehetne összeegyeztetni. Az erdőgazdasági segédszolgálat ellátásáról való gondoskodásra kötelezett erdőtulajdonosoknak a javaslat közös alerdész alkalmazásra nem ad jogot, mert a kötelezettség alapjául megállapított 1000 kataszteri hold kiterjedésű erdőbirtok a külön alerdész alkalmazását elbírja és mert az államerdészeti kezelésben lévő, 1000 kataszteri holdnál kisebb erdőknél a segédszolgálat ellátásáról a közös erdészeti segédszolgálati szervezet fenntartása által gondoskodik. A segédszolgálatra képesítettek eddigi »erdőőr« elnevezését a javaslat »alerdész «-re változtatta, mert az ilyen alkalmazott munkaköre legnagyobbrészt az erdőgazdasági és műszaki segédszolgálat ellátására terjed ki és csak csekély részben az erdőőrzésre is. A 41. §-hoz. Bár feltehető, hogy minden erdőtulajdonos törvényes kötelezettség nélkül is, saját érdekében fogja erdejét a tulajdon ellen irányuló cselekmények elhárítása végett Őriztetni, az erdők fenntartásához fűződő fontos érdekek védelme mégis azt kívánja, hogy az erdők őriztetésének általános kötelezettségét törvény
