Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
154 287. szám. azokat az első alkalommal az állam díjmentesen készíttesse el. A javaslat 300kat. holdban állapítja meg azt a területhatárt, ameddig a magánerdő üzemtervét az állam köteles díjmentesen elkészíttetni. A 34. §-hoz. A felülvizsgáló hatóságnak és az erdőtulajdonosnak egyaránt felesleges munkát és költségeket okoz az, ha az üzemterv elkészítését és az üzemrendezési adatok felvételét nem helyesen és nem teljes szakszerűséggel végzik. Biztosítani kell tehát azt, hogy ezeket az erdőmérnöki szakismereteket kívánó munkákat kizáróan csakis erdőmérnökök végezhessék. Meg kell jegyeznem, hogy ez a rendelkezés teljesen megfelel a mérnöki rendtartásról szóló 1923 : XVII. t.-c. szellemének is. A 35. §-hoz. A korlátolt forgalmú erdők üzemterveinek jóváhagyását az 1879 : XXXI. t.-c. 18. §-a is a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalja. A javaslat most általánosságban is így rendelkezik, de megadja a lehetőséget arra is, hogy az üzemterv jóváhagyására a földmívelésügyi miniszter esetleg az elsőfokú erdőrendészeti hatóságot is felhatalmazhassa. A 36. §-hoz. Az 1879 : XXXI. t.-c. 18. §-a kimondja ugyan, hogy a földmívelésügyi miniszter az üzemtervek jóváhagyásánál : »szükség esetében ezek módosítását vagy egészen új gazdasági tervnek készítését is rendelheti el.«, de azt már nem határozza meg, hogy erre nézve a »szükség« mikor áll be. A javaslat ezt a hiányt most pótolja, amennyiben kimondja, hogy az erdőrendészeti hatóság az üzemtervet csak abban az esetben módosíthatja vagy rendelheti el a módosítását, ha a tervezett gazdálkodás nem biztosítja a termőtalaj fenntartását vagy nem felel meg az erdő különleges rendeltetésének (pl. véderdő, parkerdő stb.) vagy egyébként az okszerű erdőgazdálkodás érdekébe ütközik. E mellett kimondja ez a szakasz az erdőtulajdonosok érdekében azt is, hogy az üzemterv jóváhagyásánál az erdőtulajdonos kívánságait általában figyelembe kell venni. A javaslat ebben a szakaszban a magánerdő tulajdonosának további kedvezményt is nyújt annak a kimondásában, hogy a tulajdonos által választott fafajt, üzemmódot és vágásfordulót a hatóság csak a szakaszban meghatározott esetekben jogosult megváltoztatni, amikor ugyanis a választás nyilvánvalóan sérti a közérdeket. Fontos rendelkezése ennek a szakasznak még az is, amely szerint a korlátlan forgalmú magánerdők tulajdonosait a tízéves gazdálkodási időszakra megállapított fahasználat keretein belül az évi vágás sorrendjében mindaddig, míg a felújításra vonatkozó intézkedéseket betartják, nem lehet korlátozni. Ez.az engedmény a magánerdő tulajdonosának jelentős kedvezményt jelent, mert lehetővé teszi számára azt, hogy a tízéves időszakra megállapított évi fahasználati területeken a fahasználatot azon a részleten gyakorolja, amely érdekének megfelel. Ezt a kedvezményt a korlátolt forgalmú erdők tulajdonosaira azért nem lehet kiterjeszteni, mert a hatósági vagyonfelügyelet alatt álló korlátolt forgalmú erdők használatánál a jogutódok érdekeit is állandóan szem előtt kell tartani. A magánerdők tulajdonosai a törvényjavaslat tárgyalása során olyan rendelkezés felvételét is kérték, amely feljogosítaná a magánerdőtulajdonost arra, hogy a tízéves időszakra megállapított fahasználatot tetszés szerinti időben és részletekben, sőt esetleg egyszerre is gyakorolhassa. Ilyen rendelkezés felvételét azonban mellőztem, mert ilyen irányú jog az üzemtervszerú gazdálkodással éles ellentétben állana, könnyen erdőpusztítássá fajulna, a faárak alakulására is kedvezőtlenül hatna ki s ezáltal más takarékos és gondos erdőtulajdonos is kárt szenvedne. De nincs is szükség ilyen rendelkezésre, mert a 38. §. megadja a módot arra, hogy meghatározott korlátok között a megszorult erdőtulajdonoson rendkívüli fahasználat engedélyezésével esetről-esetre segíteni lehessen,
