Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. 155 A javaslatnak a jelen szakaszban foglalt rendelkezései az erdőtulajdonosok érdekeit kívánják biztosítani, nehogy a jóváhagyó hatóság a közérdekű követelményeket az erdőtulajdonos méltánylást érdemlő kívánságaival szemben esetleg túlzottan előtérbe helyezze. A 37. §-hoz. Indokolásra nem szorul. A 38. §-Jwz. Az első bekezdés az 1879 : XXXI. t.-c. 20. §-ának felel meg. A második és harmadik bekezdésben foglalt rendelkezés a gyakorlatban évtizedek óta alkalmazásban van. A szakasz további rendelkezései az erdőfenntartási és erdőgazdasági érdekeket kívánják megóvni s ezért megszabják a megengedhető rendkívüli fahasználat legmagasabb mennyiséghatárát és azt az időtartamot is, amely alatt a rendkívüli használatot a rendes fahasználatokból meg kell takarítani, végül korlátot szabnak a rendkívüli fahasználatok engedélyezésének is. Mindezekre az óvórendszabályokra szükség van, nehogy a rendkívüli fahasználatok a közérdek kárára elfajuljanak. Az erdőállomány gyarapítását célozza az a rendelkezés, amely szerint a rendkívüli fahasználat megtakarításától el lehet tekinteni akkor, ha a tulajdonos más művelési ághoz tartozó földjeiből a rendkívüli használatra engedélyezett területtel egyenlő kiterjedésű területet sikerrel beerdősítve az erdőhöz csatol. Bár kétségtelen, hogy ez a rendelkezés az erdőgazdasági érdekeket nem minden tekintetben szolgálja, felvételétől — az erdőtulajdonosok kérelmére — elzárkózni annál kevésbbé lehetett, mert a jelentkező kárt az erdőállomány gyarapításában mutatkozó előny kiegyenlíti. Az utolsóelőtti bekezdés a jelzáloghitelezők érdekeit kívánja megvédeni s ezáltal az erdőbirtok hitelképességét kívánja fokozni. A rendelkezés teljesen méltányos és indokolásra nem szorul. Az utolsó bekezdés azt kívánja lehetővé tenni, hogy egészen csekély mérvű rendkívüli fahasználatot az erdőfelügyelőségek is engedélyezhessenek s ezzel az erdőtulajdonosok a hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárástól megkíméltessenek. V. Fejezet. Az erdőgazdálkodás szakszerű ellátása ; erdőgazdasági személyzet. A javaslat az erdőgazdasági személyzettartás tekintetében egyfelől az irányítás és kezelés szakszerűségének, másfelől az erdőőrzésnek a biztosítására törekszik. Ehhez képest általánosan kötelességgé teszi az erdő őriztetését, továbbá a korlátolt forgalmú erdőbirtokon általában, magánerdőbirtokon pedig meghatározott birtokterjedelemhez kötötten az irányításnál, a kezelésnél és a munkálatok végrehajtásánál a szakszerű ellátás biztosítását. A rendelkezések csak a magánerdők tekintetében újak, mert a korlátolt forgalmú erdők tulajdonosait szakképzett személyzet alkalmazására és az erdő őriztetésére eddigi jogszabályaink is kötelezik. A kötelező személyzettartás tekintetében a javaslat az erdőtulajdonosokat számos és igen jelentős könnyítésekkel segíti. Szabad választást enged a személyzettartási módok között ; a szakszerű irányítást és kezelést, valamint a segédszolgálat ellátását magánerdőknél csak meghatározott kiterjedéstől kezdve követeli meg ; biztosítja, hogy a kötelező személyzeti létszám megállapításánál a hatóság az erdőbirtok jövedelmezőségére is figyelemmel legyen, lehetővé teszi, hogy magánerdőnél a hatóság indokolt esetben a törvényben megszabottnál kisebb képesítésű alkalmazott tartását is megengedhesse ; lehetőséget ad államerdészeti kezelésben lévő véderdőnél a kezelési járulék mérséklésére ; a közérdekből erdőtelepítésre kijelölt területeken, a közös legelőkből a törvény hatálya alá vont területeken, valamint a közös használatra egyesített törpe erdőbirtokokon az államerdészeti
