Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. 149 dezhessék be. A javaslat ezt a kedvezményt most az 1913 : X. t.-c. 1—3. §-ai alá eső valamennyi közös legelőre kiterjeszti, természetesen csak annyiban, amennyiben az az 1. §. 2. pontja értelmében a törvény hatálya alá kerül. Ezzel a kiterjesztéssel a javaslat kizáróan csak legelőgazdasági érdekeket kíván szolgálni. A legelőgazdaságra való berendezésnek a javaslat csak a lehetőségét adja meg a nélkül, hogy azt kötelezően elő is írná, mert a közlegelő tulajdonosainak, illetve a felügyelő hatóságnak a szabad elhatározását nem kívánja korlátozni abban a tekintetben, hogy a közlegelőnek a törvény hatálya alá vont területét legelőgazdasági, avagy erdőgazdasági műveléssel hasznosítják-e. A 11. §-hoz. Az erdő legeltetése az erdőgazdaságra kétségbevonhatatlanul káros és veszélyes, korlátlan gyakorlása pedig egyenesen az erdő fenntartását veszélyezteti. Igen szomorú példák igazolják ennek az igazságát; hazánk összes kopárterületei, a karsztvidék, Olaszország, Dalmácia, Kisázsia, Szicília terjedelmes kopárhegyvidékei mind a mértéktelen legeltetés következményei. Az erdei legeltetést gazdaságilag fejlett országokban károssága és veszélyessége miatt ma már igen szűk területre korlátozzák. Hazánkban a nagy legelőhiány miatt az erdei legeltetésnek -« sajnos— nemcsak a teljes kizárásáról, de nagyobb mérvű korlátozásáról sem lehet ma még szó. Ezzel a körülménnyel kellett számolnia az erdei legeltetés szabályozásánál a javaslatnak is s éppen ezért a legeltetést nem tiltja el teljesen, hanem alkalmas rendelkezésekkel csak megfelelő korlátok közé szorítja. Indokoltnak találta a javaslat, hogy a bérlegeltetés kizárásával a legeltetést csupán a tulajdonos saját állatállományára és az alkalmazottak illetményszerű állatállományára korlátozza, mert a bérlegeltetés könnyen elfajulhat és az erdőfenntartási érdekeket veszélyezteti. A kecskét a javaslat az erdei legeltetésből teljesen kizárja, mert a kecske az erdőnek a legveszedelmesebb károsít ója. A legeltethető területeket mindenkor az üzemterv állapítja meg. Annak a megállapítását, hogy az alatt az átmeneti idő alatt, míg az üzemterv elkészülhet és jóváhagyást nyerhet, a javaslat célszerűségi okokból az erdőigazgatóság hatáskörébe utalja, mivel a megállapításnál kizárólag szakszempontokat kell figyelembe venni. A 12. §-hoz. A szakaszban felsorolt műveletek véderdőkben rendszerint károsak és veszélyesek, e miatt van szükség arra, hogy a felsorolt műveleteket addig is, míg a véderdő használatát szabályozó üzemterv elkészül, hatósági engedélyhez kössük. Az engedélyezést a javaslat all. §-nál említett okból az erdőigazgatóság hatáskörébe utalta. A 13. §-hoz. Mivel a bányászás véderdőben káros lehet, a véderdőben való bányanyitást hatósági engedélyhez kellett kötni. További rendelkezéseivel ez a szakasz azt kívánja biztosítani, hogy az erdőtulajdonos véderdővé nem minősített erdejében követ, kavicsot, homokot, agyagot, meszet, vagy egyéb talaj alkatrészt a szakaszban meghatározott kiterjedést meg nem haladó területről hatósági engedély nélkül is termelhessen. • Az engedélyezést a javaslat a 11. §-nál említett okból az erdőigazgatóság hatáskörébe utalta. A 14. §-hoz. Az előbbi §-hoz hasonlóan ez a szakasz is az erdőtulajdonosok érdekeit kívánja szolgálni, amennyiben biztosítja számukra azt a jogot, hogy üzemi berendezések céljaira, továbbá nagyobb erdőgazdaságban a tulajdonos és erdőgazdasági személyzete részére szükséges mezőgazdasági földek, lakóházak és ezekhez tartozó kertek céljaira az erdőterületből megfelelő területrészeket kihasíthassanak és használhassanak. Ezeket a területeket végleg az üzemterv állapítja
