Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
148 287. szám. Az 1879 : XXXI. t.-c. rendelkezésével szemben a javaslat a véderdők kijelölését nem a földmívelésügyi miniszternek, hanem általában az erdőrendészeti hatóságnak a hatáskörébe utalja, mert semmi ok nincs arra, hogy a? elsőfokú erdőrendészeti hatóság hatásköréből a véderdők kijelölését kivonjuk. A 6. §-hoz. A gazdálkodási rend, a gyakran előforduló foglalások megakadályozása és a hatósági ellenőrzés megkönnyítése érdekében egyaránt szükséges, hogy az erdők határai tartós jelekkel megjelöltessenek és biztosíttassanak/Perlekedésnek, költséges bírói eljárásnak és szakértői szemlének lehet elejét venni, ha az erdők határai állandóan meg vannak jelölve. A véderdőben elkövetett károsítások büntetőjogilag súlyosabb beszámítás alá esnek, ezért nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a véderdő a természetben szembeötlően megjelöltessék. A birtokhatárjelek felállítására, fenntartására, kijavítására és megújítására a javaslat nem állít fel új szabályokat, hanem kimondja, hogy e tekintetben az 1894 : XII. törvénycikk rendelkezései irányadók, mert kívánatos, hogy úgy a mezőgazdasági, mint az erdőgazdasági ingatlanok határainak megjelölésére nézve azonos szabályok álljanak fenn. A 7-—8. §-okhoz. Ezek a rendelkezések az erdők törzskönyvezéséről és állandó nyilvántartásáról gondoskodnak tekintettel arra, hogy az erdők külön vezetett törzskönyvi nyilvántartását az erdészeti közigazgatás nem nélkülözheti. A földadókataszter nyilvántartása az erdészeti közigazgatás számára szükséges adatokat nem tartalmazza s e miatt céljainknak meg nem felel. A javaslat a törvény végrehajtása számára tartja fenn az arról való gondoskodást, hogy az erdőkről vezetett valamennyi hatósági nyilvántartás, nevezetesen a földadókataszter, a telekkönyv és az erdők törzskönyve az erdőkre vonatkozó feljegyzések tekintetében egymással állandóan összhangban legyenek s ezáltal megszűnjenek mindazok a zavarok, amelyek a múltban gyakran állottak elő a miatt, mert a különböző célú nyilvántartásoknak az erdőkre vonatkozó adatai egymással nem egyeztek. Az 1879 : XXXI. törvénycikk az erdők törzskönyvezésére nem tartalmaz rendelkezést, a törvény végrehajtása során azonban ez a hiány pótoltatott, amenynyiben az 1883. évi 28.487. F. M. számú utasítás az erdők nyilvántartási törzskönyvének állandó vezetését elrendelte. A törzskönyvezés meg is történt s azóta a törzskönyvek állandóan a legnagyobb gondossággal vezettetnek. //. Fejezet. Az erdőgazdálkodás"általános szabályai. Ez a fejezet taitalmazza mindazokat a szabályokat és irányelveket, amelyeket az erdők használatánál és általában az erdőgazdálkodásnál feltétlenül követni kell, továbbá amelyekkel az erdőgazdasági üzemterv rendelkezéseinek is összhangban kell állania. Minthogy ezeknek a szabályoknak a megállapításával a javaslat az általános indokolásban ismertetett elvi alapokon az erdők fenntartását és az okszerű gazdálkodást kívánja biztosítani, a szabályokat is csak azokra az erdőhasználatokra és gazdasági műveletekre terjeszti ki, amelyeknek szabályozására az említett cél biztosítása érdekében feltétlenül szükség van. A 9. §-hoz. Ez a szakasz, mely az erdőgazdálkodás általános irányát megszabja, az erdők fenntartásáról szóló cím indokolásánál előadottakra való tekintettel indokolásra nem szorul. A 10. §-hoz. Már az 1898 : XIX. t.-c. 3. §-a biztosította a volt úrbéresek részére azt a kedvezményt, hogy a legelőilletőség fejében kapott vagy megszerzett erdejüket, ha az az erdészeti jogszabályok hatálya alá esik, legelőgazdaságra ren-
