Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. 127 nek az üdülőforgalom számára való biztosítását is szabályozza, hogy ezzel a természet élvezetét — határok közé szorítva — a természet kedvelői számára is lehetővé tegye. Az utóbbi évtizedek alatt a természet iránti érdeklődés és a természet szeretete igen erős lendületet vett s szinte napról-napra élénkebben nyilvánul meg a közönségben az a törekvés, hogy üdülését a természet ölén keresse ; karöltve ezzel a természeti helyek felkeresésének sportszerű gyakorlása, a turistaság is erősen tért hódít. Mind az üdülőforgalom, mind a turistaforgalom azonban ma még igen erős korlátozásokra talál a természeti helyek tulajdonosai, különösen pedig az erdőtulajdonosok és a vadászatra jogosítottak részéről, akik területeiket a forgalomtól elvonják azért, mert a közönség — általánosságban szólva — fegyelmezetlen, szemetelő és lármázó magatartásával nemcsak hogy a természet érintetlenségét, fenséges csendjét és nyugalmát nem kíméli, de igen sokszor a tulajdon épségét is veszélyezteti. Az üdülő- és turistaforgalom támogatásához és fejlesztéséhez oly fontos közegészségi, testedzési, népnevelési, társadalmi és idegenforgalmi érdekek fűződnek, amelyekre figyelemmel ezt a kérdést a jogalkotás szolgálatában nem lehet gondozatlanul hagyni. De szükséges ez a természetvédelem érdekében is, mert nem lehet kétséges, hogy a természetvédelem leghatásosabb biztosítéka a természet megismerése és szeretete ; márpedig a természet megismerése csak úgy lehetséges és a természetszeretet is csak akkor verhet gyökeret az ember lelkében, ha a természet közvetlen élvezetét lehetővé tesszük és a természeti helyek hozzáférhetését is biztosítjuk. A kérdés kétségtelenül szabályozást kíván, mert a szembenálló két ellentétes érdeket, nevezetesen az üdülést keresők érdekeit és a földtulajdonosok érdekeit csak törvényes szabályokkal lehet megfelelően kiegyenlíteni. A természetvédelem és ennek keretében az üdülőforgalom szabályozását az erdőkre vonatkozó szabályozással közös törvényjavaslatba kellett foglalnom. A természetvédelem tárgyai ugyanis legnagyobbrészt erdőterületeken foglalnak helyet, a legtöbb esetben magának az erdőnek részei s így annak fenntartásával és kezelésével a legszorosabb kapcsolatban vannak. Indokolt és fölötte kívánatos tehát, hogy azok a jogszabályok, amelyek a természetvédelmi területek gazdasági művelését, a-természetvédelmi területeken elkövetett kihágások elbírálását stb. rendezik, teljes összhangzásban legyenek az erdőkre érvényes azonos tárgyú jogszabályokkal s hogy az intézkedésre jogosított hatóság és végrehajtó szervezet is mindkét területen ugyanaz legyen. Az üdülőforgalom szabályozását szintén az erdőkre vonatkozó jogszabályokkal együtt és a természetvédelemhez kapcsolódóan kívánatos megvalósítani, másrészt az erdőben járás-kelés szabályozására az erdőtörvénynek az erdővédelem érdekében mindenképen ki kell terjeszkednie, az üdülőforgalom pedig túlnyomóan olyan természeti helyeket érint, amelyek erdők ; a kétféle szabályozás egységét tehát biztosítani kell. Meg kell még jegyeznem azt is, hogy az erdészeti igazgatásról szóló 1923 : XVIII. törvénycikk értelmében a természetvédelem szolgálata máris az államerdészeti igazgatási szervezet feladatkörébe tartozik. Ugyanerre a teljesen kiépített szervezetre kívánja ruházni a természetvédelem szolgálatát maga a törvényjavaslat is, ami azért is indokolt, mert ilyen módon a természetvédelmi feladatok ellátása az államot újabb kiadásokkal nem terheli. XII. Az előadottak összefoglalásában megállapíthatjuk, hogy erdészeti jogunk mai rendszere az erdők fenntartásához és az okszerű erdőgazdálkodáshoz fűződő sokFelsőnázi iromány. 1931—1936. VI. kötet. ]7
