Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. 121 pított hármas tagozódású szervezet ezáltal lényegében négyes tagozódású lett, ami az ügyintézést nehézkessé és lassúvá tette különösen ott, ahol az erdőfelügyelők állomáshelye az erdőigazgatóság székhelyével nem esett össze. A javaslat az ügyintézés egyszerűsítésére és gyorsítására törekszik s ezért hármas tagozatú erdészeti szervezetet állít fel, amelynek ismertetését a VII. címnél terjesztem elő. Az 1923 : XVIII. törvénycikk az államerdészeti közigazgatás körében felmerülő igazgatási feladatokat és az állami (kincstári) erdőgazdálkodást szervezetileg szintén egyesítette. Amennyire helytálló volt ez az egyesítés középfokon, az erdőigazgatóság feladatkörében, éppannyira nem bizonyult célszerűnek az, hogy az említett kétféle szolgálat alsófokon, az erdőhivatalok feladatkörében is egyesíttetett. Ez a kétféle szolgálat annyira elüt egymástól, hogy azokat már alsófokon is egy igazgatási szervezetben együtt nem lehet célszerűen és eredményesen ellátni. Az állami erdőgazdasági üzem szakszerű ellátása tisztán gazdasági ténykedés, amely a kezelő erdőmérnök állandó jelenlétét és közreműködését követeli meg arra való tekintettel, hogy nagy értékű vagyon forog kockán és a kezelő erdőmérnököt a kezelésért vagyoni felelősség is terheli. Ezzel szemben az erdészeti közigazgatás végrehajtó szolgálata — ideértve a nem állami erdők államerdészeti kezelését is — a rendszerint több közigazgatási járásra kiterjedő erdőhivatali kerületbe eső nem állami erdőknek gyakori bejárását és felügyeletét igényli. Míg tehát az egyik szolgálat inkább helyhez kötött, a másik szolgálat nagyobb területen való szinte állandó utazással van egybekötve. Ezt a kétféle szolgálatot az igazgatás legalsó szervénél jövőben külön kell választani, mint ahogyan azok 1923. előtt is állandóan külön választottan láttattak el. A különválasztás a miatt is kívánatos, mert csak ilyen módon lehet biztosítani azt, hogy az állam mint erdőbirtokos saját gazdaságának szakszerű ellátására a törvény korlátain belül olyan szervezetet létesítsen, amely a gazdálkodási célszerűségnek leginkább megfelel és hogy a szervezetet a viszonyok változásával bármikor módosíthassa. Ez felel meg egyébként a törvényjavaslat ama elvi álláspontjának is, hogy az állam mint erdőtulajdonos az erdőfenntartás és az erdőgazdálkodás törvényes szabályai tekintetében — amennyiben a törvényjavaslat kifejezetten máskép nem rendelkezik — a korlátolt forgalmú erdők tulajdonosaival teljesen azonos elbírálás alá esik. VIII. A javaslat az Országos Erdei Alapról szóló 1923 : XX. törvénycikk jogszabályait is felvette, mert célszerűségi okok szólnak amellett, hogy a kizárólag erdőgazdasági érdekeket szolgáló Országos Erdei Alap szabályai is az erdészeti kérdéseket rendező többi jogszabályokkal együtt ugyanabban a törvényben foglaljanak helyet, mint ahogyan az 1923 : XX. törvénycikk megalkotása előtt az Országos Erdei Alapról szintén maga az 1879 : XXXI. törvénycikkbe foglalt erdőtörvény rendelkezett. Az 1923 : XX. törvénycikk rendelkezéseit ez a javaslat teljes egészében változatlanul vette át, néhány kiegészítéstől eltekintve, amelyeknek megokolását a kilencedik cím indokolásánál ismertetem. IX. Az erdőbirtokhitelről szóló 1923 : XXI. törvénycikk az erdőbirtok hitelképességének a fokozását kívánta előmozdítani egyfelől azzal, hogy a kötvények kibocsátására jogosult hazai pénzintézeteknek megadta azt a jogot, hogy kötvényeket erdőbirtokra adott jelzálogkölcsön alapján is kibocsáthassanak, másfelől, hogy egyes rendelkezésekkel biztosítani igyekezett a kölcsön törlesztését. így gondos16.
