Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

100 287; száni; vagy 21—-23. pontjaiban meghatározott erdei kihágás miatt, úgyszintén közhasználatú területen elkövetés esetében a 258. §. 17. pontjában és közhasználatú területre kihatás esetében a 258. §. 18. pontjában meghatározott erdei kihágás miatt is a büntető eljárást hivatalból kell megindítani ; minden más esetben erdei kihágás miatt csak magánindítványra van helye büntető eljárásnak. 265. §. Ha az erdei árszabályzat adatai a kárösszeg megállapítására nem elegendők, a hiányzó adatokat a bíróság hivatalból szerzi be, tanút, avagy szakértőt hallgat meg és a kártérítés összegét a fennforgó körülmények figyelembevételével belátása szerint állapítja meg. 266. §. Az árszabályzatot az erdőfelügyelőségnek, a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőnek, valamint az erdőtulaj donosoknak meghallgatásával az elsőfokú erdőrendészeti hatóság rendszerint három évenkint állapítja meg. Lényegesebb árváltozások esetében azonban bármikor új erdei árszabályzatot kell megállapítani. Minden törvényhatóság területére rendszerint csak egy erdei árszabályzatot kell megállapítani ; ha azonban az erdei termékek ára, valamint a munka- és fuvarbérek tekintetében a törvényhatóság területén jelentékeny különbségek állanak fenn, egy vagy több járás területére kiterjedő hatály lyal több árszabályzatot kell megállapítani. Az erdei árszabályzat megállapításának részletes szabályait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. B) Az erdei kihágások büntetése. 267. §. Az erdei kihágás pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928 : X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 268. §. Ha családtag, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy, alkalmazott, cseléd, pásztor, iparossegéd vagy tanonc avagy gyári munkás az erdei kihágást családfő, gyám, gondnok, gazda, illetőleg munkaadó rendeletére vagy utasítása folytán vagy tudtával és elnézésével követte el, a kihágásért csak az utóbbiakat kell büntetni s a megítélt kártérítés, haj tópénz és eljárási költségek megfizetésére is őket kell kötelezni (283. §.). Ha azonban a tettes az erdei kihágást hatósági közegnek vagy az erdészeti személyzetnek figyelmeztetése ellenére követte el, az előbbi bekezdésben említett felelős személlyel együtt a tettest is büntetni kell, a kártérítésnek, hajtópénznek és az eljárási költségeknek megfizetésére pedig a tetteseket és a felelős személyeket egyetemlegesen kell kötelezni. Családtag, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy, alkalmazott, cseléd, pásztor, iparossegéd, tanonc vagy gyári munkás által elkövetett erdei kihágás eseteiben a családfő, a gyám vagy gondnok, a gazda vagy a munkaadó, ha nem tudja igazolni, hogy felügyeleti kötelességét teljesítette, a jelen §. első és második bekezdésében említett eseteken kívül is felelős a kártérítés, a hajtópénz és az eljárási költség megfizetéséért, de csak annyiban, amennyiben ezeket a kihágás miatt elítélt egyéntől nem lehet behajtani. 269. §. Ha erdőbirtokossági vagy legeltetési társulat tagja követ el a 258. §-ba ütköző cselekményt annak a társulatnak az erdejében, amelynek ő is tagja ; az ily egyént —• az alábbi kivétellel -— a jelen fejezet rendelkezései szerint kell felelősségre vonni. Nincs helye felelősségrevonásnak az előbbi bekezdés alapján olyankor, ha a tag cselekményéért a 243. §. értelmében a társulat felelős. 270. §. Ha valaki akár erdőben, akár annak közelében olyan helyzetbe ker rült, mely miatt kénytelen volt erdei kijiágást elkövetni, habár a végszükség