Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-207
78 207. szám. Ezzel szemben a zárszámadásban az állami közigazgatás valódi kezelésénél az előírásban a felesleg, amely akként keletkezett, hogy míg a költségvetésen alapuló és az előirányzat nélküli kezelés együttesen 141,681.827 P 18 f hiánnyal zárul, addig a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 237,115.018 P 92 f a felesleg. A költségvetési törvény szerint az állami üzemek . feleslege volt előirányozva. Tekintettel arra, hogy az 1930 : XX. t.-c-nek már említett 6. §-a szerint az 1930/31. évi költségvetésben az állami üzemek beruházásaira megszavazott hiteleknek az ezen év végén jelentkező maradványa az 1931/32. költségvetési évre szintén átviendő volt> a zárszámadás szerint az állami üzemek előirányzatánál felesleg mutatkozik. A zárszámadásban, az előírási adatokat véve alapul, az állami üzemek valódi kezelésénél a hiány tesz. Egybevonva. az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, kitűnik, hogy bár az előirányzatnál a költségvetési törvény szerint 1,000.000 P — f a felesleg, az 1930/31. évről áthozott .. v ,3,345.102 » 99 » beruházási hitelmaradvány figyelembevétele folytán a költségvetésen alapulç kezelésben mégis .... 2,345.102 P 99 f hiány jelentkezik. Minthogy azonban a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés előirányzata 237,115.018 P 92 f felesleget tüntet fel, a zárszámadásnak fősommázata szerint az előirányzatban végeredményben 234,769.915 P 93 f a felesleg. Ezzel szemben a zárszámadásban, a valódi kezelés előírási adatait véve alapul, a bevétel a kiadásnál több volt 86,267.450 P 84 f-rel, amely eredmény úgy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló és az előirányzat nélkül kezelésben együttesen mutatkozó 150,847.568 P 08 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 237,115.018 P 92 f felesleg jelentkezik. A fentiekben a zárszámadás előírási adatai vannak szembeállítva az előirányzattal. Az összehasonlítás eredményeinek mérlegelésénél azonban számításba kell venni, hogy az állami pénzkezelésnek a postatakarékpénztár útján való lebonyolítása következtében a kiadások legnagyobbrészt még az előírás évében lerovásra kerülnek, a bevételeknél ellenben az előírás jelentékeny része hátralékban marad. Ezt a bevételi hátralékot, ami az állami zárszámadás állandó tényezője, az eredmények megítélésénél nem lehet teljes egészében számításba venni, mert annak egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő elteltével kerül lerovásra, más része pedig különböző okok (elemi csapások stb.) miatt be sem hajtható, vagy a jogorvoslati eljárások során bizonyul törlen. dőnek. Az államháztartás eredményeinek helyes megítélése érdekében tehát a leró vasi eredményeket is össze kell hasonlítani az előirányzattal. Ez az összehasonlítás a következő eredményeket mutatja : 95,433.191 P 74 f 500.000 P — f-ben 359.371 P 19 f 140.628 P 81 f 9,165.740 P 90 f-t
