Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-207
207. szám. 79 Az állami közigazgatásra vonatkozó előirányzatnál a a költségvetési törvény, valamint az 1930/31. évről áthozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján a bevezetőleg részletesen megállapított . 234,629.287 P 12 f felesleggel szemben, a zárszámadás az állami közigazgatás valódi kezelésénél a lerovásban . 35,094.066 » 13 » felesleget tüntet fel, ami úgy keletkezett, hogy míg a költségvetésen alapuló, valamint az előirányzat nélküli és a hátralékkezelés együttesen 192,271.786 P 04 f hiányt mutat, addig a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 227,365.852 P 17 f a felesleg. Az állami üzemekre vonatkozó előirányzatnál a költségvetési törvény és az 1930/31. évről áthozott hitelmaradványok alapján 140.628 P 81 f felesleg jelentkezik, amivel szemben a zárszámadás az állami üzemek valódi kezelésénél a lerovásban...... 9,913.702 » 85 » hiányt tüntet fel. Összefoglalva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, az előirányzatnál a költségvetési törvény, továbbá az 1930/31. évről áthozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján megállapított 234,769.915 P 93 f felesleggel szemben, a zárszámadásban a valódi kezelés lerovási adatait véve alapul, a felesleg 25,180.363 P 28 f, ami úgy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló, továbbá az előirányzat nélküli kezelésben együttesen jelentkező 202,192.792 P 32 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben és a hátralékkezelésben 227,373.155 P 60 f felesleg van. A legfőbb állami számvevőszék ezekután egy számítást közöl, mely szerint a kölcsönbevételeknek és azokkal kapcsolatos kiadásoknak, valamint a hasznos beruházások bevételeiből áthozott összegeknek figyelmen kívül hagyása esetén az államháztartás hiánya 184.8 millió P lenne. A pénzügyi bizottság ezt a számítást nem tartja egészen helytállónak, mert — amint azt a pénzügyi bizottság már az 1930/31. évi állami zárszámadásra vonatkozó jelentésében is megállapította — a kölcsönbevételek figyelmen kívül hagyása esetén az állami adósságok törlesztésére fordított összegeket és általában minden olyan bevételt és kiadást is figyelmen kívül kellene hagyni, ami a vagyonmérleg másik oldalán ellentétes irányú vagyonváltozást idéz elő. 2. Ügy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E címen elszámoltatott a kiadásoknál 138.812 millió P, amiből a rendes kezelésre 18.193 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 97.276 millió P és a beruházásokra 23.343 millió P esik ; az előirányzat nélküli rendes bevételek 4.429 millió P-t, az előirányzat nélküli rendkívüli bevételek pedig 77.600 millió P-t, együttvéve tehát 82 c 029 millió P-t tettek. Az előirányzat nélküli rendes bevételek túlnyomó része, nevezetesen 3.720 millió P, az állami közigazgatásnál állott elő. A 77°600 millió P előirányzat nélküli rendkívüli bevételből 19 479 millió P az állami közigazgatásra, 58° 121 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás előirányzat nélküli bevételei a következőképpen alakulnak : a Magyar Nemzeti Bank üzleti nyeresége
