Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-276

886 276. szám. A közmunkákra fordított kiadások a következők : Ut alvány oztat ott a) a XII. »Pénzügyminisztérium« fejezet 15. címe beruházásainak 1. rovatán sókutatás céljaira......... 15.915 P 97 f, b) ugyanott a 2. rovaton Debrecen th. városnak A mélyfúrásra kölcsönként 7.053 » 5Í c) a XIII. »Kereskedelemügyi minisztérium« fejezet 6. címe beruházásainak 10. rovatán vármegyéknek és városoknak utak és hidak építésére kölcsönként .. 1,550.000 » — d) a XIV. »Földmívelésügyi minisztérium« fejezet 7. címe beruházásainak 5. rovatán vízimunkálatokra kölcsönként 1,750.000 » e) a XX. »Államvasutak« fejezet beruházásainak 4. rovatán a Budapest—hegyeshalmi vonal villamosítására '. 4,460.000 » — f) ugyanott az 5. rovaton motorkocsik beszerzésére 420.000 » — Összesen 8,202.969. P 48 f. 6. Az 1923 : XXXVI t.-c. 5. §-a felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy az e törvénybe cikkelyezett, a Délivaspálya Társaság hálózatának igazgatási és műszaki újjászervezése tárgyában Rómában, 1923. évi március hó 29-én létrejött »Megegyezés« alapján a magyar államot, illetőleg a magyar kormányt megillető jogokat közös egyetértéssel belátásuk szerint gyakorolják. Az említett »Megegyezés« 10. cikke szerint a szerződő államok jogosultak a Duna—Száva—Adria Vasúttársaság területükön fekvő vonalainak üzemét átvenni. A magyar állam, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter ezt a jogot/ az 1932. évi július hó 1-től kezdődőleg érvényesítette, amennyiben ez időponttól az említett vasúttársaságnak Magyarországon fekvő vonalait állami üzembe vette és közvetlenül a m. kir. államvasutak igazgatósága alá rendelte. Az üzembevételből folyólag felmerült kiadások és beszedett bevételek összegszerűen nem állapíthatók meg, mert az üzembe vett vonalakról külön számadás nem készült, hanem az azokkal összefüggő kiadások és, bevételek az »Államvasutak« üzemkiadásaival és bevételeivel együtt mutattatnak ki. Meg jegyeztetik azonban, hogy a Duna-—-Száva-—Adria Vasúttársaság átvételével kapcsolatos kiadásokról és bevételekről költségvetésileg gondoskodás nem történhetett, ezért az államvasutak kiadási eredményeit ez az átvétel kedvezőtlenül befolyásolta, viszont azonban a bevételi eredményekre természetszerűen kedvezően hatott ki. 10. Az 1924/25. költségvetési évtől egészen az 1931/32. költségvetési évig bezárólag a költségvetésen alapuló kezelés mellett egyes alapok (alapszerű kezelések) is hivatva voltak szorosan vett állami feladatok végrehajtásával kapcsolatos kiadások teljesítésére, ami maga után vonta, hogy egyes bevételek is ezekbe az alapokba (alapszerű kezelésekbe) folytak be. E külön alapok (alapszerű kezelések), amelyek a törvényhozás hozzájárulásával létesültek, a következők voltak : az 1925 : IX. t.-c. 9 §-ában nyert felhatalmazás folytán létesített alap, a vagyonváltságalap, az üzemi beruházások alapja, az ú. n. hasznos beruházások alapja, az országos útfejlesztési alap, az országos népiskolai építési alap, az országos polgári iskolai építési alap és egyéb kisebb alapok.