Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-206
52 206. szám. A javaslat e mellett újból szabályozza a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területekről beköltözött alkalmazottak ellátásának kérdését, valamint az illetményekre és ellátásokra való igény elévülésének eddig nem rendezett kérdését is. A törvényjavaslat négy fejezetre oszlik, amelyek közül az első a közszolgálati alkalmazottakra, a második a kir. itélőbírákra és kir. ügyészekre, a harmadik a honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség tagjaira vonatkozó rendelkezéseket, a negyedik a hatálybaléptető és vegyes rendelkezéseket foglalja magában. Az alábbi ismertetés a javaslat sorrendjén halad a képviselőház által elfogadott szöveg alapján. Az első fejezet a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket szabályozó 1—6. §§-at foglalja magában. Az 1. §. szerint a törvény hatálya alá tartoznak az állami alkalmazottak, a velük egyenlőknek tekintendő alkalmazottak, továbbá az ellátás szempontjából az állami szolgálattal viszonosságban álló intézmények alkalmazottai. A 2. §. az úgynevezett szabályszérű elbánás alá vonás különös eseteit sorolja fel. Az érvényben álló ellátási szabályok szerint «szabályszerű elbánás alá vonás» alatt a nyugdíjazást és végkielégítést, illetőleg azoknál, akik nyugdíjra vagy végkielégítésre az érvényben álló szabályok szerint még igényt nem szereztek, a nyugdíj vagy végkielégítés nélküli elbocsátást kell érteni. Az érvényben álló ellátási szabályok szerint szabályszerű elbánás alá vonásnak akkor van helye, ha az alkalmazott szolgálatképtelen vagy ha 65. életévét vagy 40. szolgálati évét betöltötte, ugyancsak akkor is, ha több mint egy év óta beteg, valamint akkor, ha az alkalmazott a hivatalok vagy állások megszüntetésénél nélkülözhetové vált és egy éven belül megfelelő állásra elhelyezni nem lehetett. A szabályszerű elbánás alá vonásra vonatkozó ezeket a rendelkezéseket a 2. §. kiegészíti és módosítja. A szakasz a szabályszerű elbánás alá vonás eseteit két csoportban sorolja fel. Az egyikbe azok az esetek tartoznak, amelyekben a szabályszerű elbánás alá vonást el hell rendelni, a másikba azok, amelyekben a szabályszerű elbánás alá vonást el lehet rendelni. - • Az (i) bekezdés a) pontja a hivatalok, intézetek stb. vagy állások átszervezése vagy megszüntetése miatt nélkülözhetové vált alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonását rendeli el, ha azok az említett körülményeket megállapító határozat keltét követő hat hónapon belül, illetőleg amennyiben díjnokról, vagy kisegítő szolgáról, vagy ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottról van szó, a határozat keltét követő három hónapon belül megfelelő alkalmazásban nem voltak elhelyezhetők. Ez a rendelkezés az 1912 : LXV. t.-c. 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől annyiban tér el, hogy a jövőben az ilyen esetekben már nem kell az alkalmazottat rendelkezési állományba helyezni és hogy az ilyen esetekben a szabályszerű elbánás alá vonásig eltölthető idő a tisztviselőknél és ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál egy évről hat hónapra száll le. A díjnokokra és a kisegítő szolgákra. vonatkozó rendelkezés reájuk nézve a jelenlegi helyzetnél előnyösebb helyzetet teremt, mert ezeknek ezidőszerint a hivatalok vagy állások átszervezése vagy megszüntetése esetén kedvezményi időre nincs igényük. A b) pont a fegyelmi úton áthelyezésre itélt olyan alkalmazottnak szabályszerű elbánás alá vonását rendeli el, akit a fegyelmi ítéletben megjelölt állásra az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül bármilyen okból elhelyezni nem lehetett. Ez a rendelkezés •— eltekintve a három hónapi határidőtől — megfelel a legtöbb esetben eddig is követett eljárásnak és törvénybe iktatására a viták kizárása és az egyöntetű eljárás biztosítása céljából van szükség.
