Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-205
34 205. szám. akkép egészíttetik ki, hogy kir. ítélőbírót és kir. ügyészt a most idézett §-ban meghatározott eseteken felül hivatalból akkor is nyugalomba lehet helyezni, illetőleg végkielégítéssel el lehet bocsátani, ha a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom vagy a minősítésben is kifejezésre jutó egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. Ezekben az esetekben az 1871 : IX. törvénycikk 7—10. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni. Az illetékes miniszter felhívására az eljárást meg kell indítani. III. Fejezet. A m. kir. honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség tagjaira vonatkozó rendelkezések. 8. §. (i) A jelen törvény 3., 4., 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezéseket — az alábbi bekezdésekben foglalt eltérésekkel — alkalmazni kéli az 1921 : XXXII. törvénycikk, valamint az 1929 : XV. törvénycikk hatálya alá tartozó egyénekre és ezeknek ellátásra igényjogosult hozzátartozóira is. (2) Ha az (1) bekezdésben említett törvények hatálya alá tartozó egyén az 1912 : LXV. törvénycikk 42. §-áhan vagy az 1930 : XXVI. törvénycikk 6. és 7. §-aiban említett okból a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjban vagy az 1921 : XXXII. törvénycikk alapján sérülési pótdíjban részesül, a lakáspénz havi összegét a lakáspénz megállapításánál a jelen törvény 4. §-ában, illetőleg a jelen § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint alapulveendő összeg 90 %-ában kell megállapítani. (3) A honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség rangosztályba sorozott oly havidíjasának nyugállományba helyezése esetén, aki a IV., V. vagy VI. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesített utoljára tényleges szolgálatot, a lakáspénzt, illetőleg a tényleges szolgálatban bekövetkezett elhalálozása esetén az özvegye részére járó lakáspénzt a szerint a lakáspénzosztály szerint kell megállapítani, amely lakáspénzosztályba tartozik az a helység, amelyben a nyugállományú egyén a nyugállományba helyezésétől számított egy éven belül, a tényleges szolgálatban elhalt egyénnek özvegye pedig a férjének elhalálozása napjától számított egy éven belül véglegesen tényleg letelepedett ; ily okból azonban a lakáspénzt akkor sem lehet a III. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénzosztály szerint megállapítani, ha a nyugállományú egyén vagy özvegy a III. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénz osztályba tartozó helységben telepedett le véglegesen. (.) Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a rangosztályba nem sorozott havidíjasra és legénységi állományú egyénre, valamint ezek ellátásra jogosult özvegyére is abban az esetben, ha a rangosztályba nem sorozott havidíjas, illetőleg a legénységi állományú egyén az V. vagy a VI. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesített utoljára szolgálatot ; az említetteknél azonban a lakáspénzt akkor sem lehet a IV. lakáspénz osztálynál magasabb lakáspénzosztály szerint megállapítani, ha a nyugállományú egyén vagy az özvegy a IV. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénzosztályba tartozó helységben telepedett le véglegesen. (5) Azoknál a rangosztályba sorozott havidíjasoknál, akik a III. vagy ennél magasabb lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesítettek utoljára szolgálatot, valamint azoknál a rangosztályba nem sorozott havidíjasoknál és legénységi állományú egyéneknél, akik a IV. vagy ennél magasabb lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesítettek utoljára szolgálatot, a részükre, illetve az özvegyeik részére járó lakáspénzt az utolsó állomáshely szerint kell megállapítani akkor is, ha a
