Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-205

205. szám. 33 a trianoni békeszerződéssel át csat olt területről az 1923. évi július hó 26. napja után helyezte át Magyarországba, vagy magyar állampolgárságát az 1921. évi július hó 26. napja után visszahonositás útján szerezte meg. Ez az ellátás a törvényszerű kellékek fennforgása esetén megállapítható ellátásnak a méltányossági körülmények által indokolt hányadában vagy különös méltánylást érdemlő okból kivételesen egészében állapítható meg. Az ellátás engedélyezése iránt az előterjesztést a pénzügyminiszter hozzájárulásával az illetékes miniszter teszi meg. Előterjesztés csak abban az esetben tehető, ha az ellátás engedélyezését a méltánylást érdemlő körülményeken felül a vagyoni viszonyok is indokolják.» (4) Az 1927 : XXIV, törvénycikk alapján megállapított vagy engedélyezett ellátást legkorábban a megállapítást, illetőleg az engedélyezést követő hó első napjától kezdődően kell fizetni. A megállapítást, illetőleg az engedélyezést megelőző időre illetményt vagy ellátást folyósítani nem lehet. (5) Az 1927 : XXIV. törvénycikk 5. és 6. §-ai hatályon kívül helyeztetnek. (6) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen törvény hatálybalépésekor az eljárás bármely szakában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 6. §. (i) Szolgálati jogviszonyon alapuló illetmény vagy ellátás kiszolgáltatására irányuló igény megszűnik attól a naptól számított egy év elteltével, amelyen az illetmény vagy az ellátás folyósításának a megszüntetését vagy kiszolgáltatásának megtagadását az érdekelt alkalmazottal az illetékes hatóság (hivatal, stb.) közölte. (2) Ha a tényleges szolgálat megszűnt a nélkül, hogy az illetmény vagy az ellátás folyósításának megszüntetése vagy kiszolgáltatásának megtagadása az érdekelt alkalmazottal közöltetett volna, az illetmény vagy az ellátás kiszolgáltatására irányuló igény attól Felsőházi iromány. 1931—1936. V. kötet. a naptól számított egy év elteltével szűnik meg, amely napon az alkalmazott utoljára teljesített tényleg szolgálatot, kivéve azt az esetet, ha szolgálatot betegsége vagy szabadságolása vagy állástól felfüggesztése vagy engedély nélküli távolmaradása miatt nem teljesített. Ez utóbb említett körülmények fennforgása esetén az egyévi határidő attól a naptól számít, amely napon a betegség miatt szolgálatot tényleg nem teljesítő alkalmazottra nézve szolgálat képességének helyreállása hatósági orvosi vizsgálat útján megállapíttatott, a szabadságon levő alkalmazottnál az engedélyezett szabadságidő lejárt, az állásától felfüggesztett alkalmazottnál az állástól felfüggesztés bármilyen okból és bármilyen módon megszűnt, az engedély nélkül távolmaradt alkalmazottnál pedig, amely napon hivatalából kimaradt. (3) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra az esetekre vonatkozólag is, amelyekben az (1) bekezdésben említett közlés, illetőleg a (2) bekezdésben említett körülmény a törvény hatálybalépése előtt történt, illetőleg következett be, kivéve, ha az illetményekre vagy az ellátásra vonatkozó igényt 1933. évi október hó 1. napja előtt már érvényesítették, vagy az egyévi elévülési időn belül érvényesítik. //. Fejezet. A Jcir. ítélobírákra és kir. ügyészekre vonatkozó rendelkezések. 7. §. (i) A jelen törvény 2—6. §-aiban foglalt rendelkezéseket az 1920 : XX. törvénycikk hatálya alá tartozó kir. ítélobírákra és kir. ügyészekre is alkalmazni kell, kivéve a 2. § (i) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének b) pontjában és (4), (5), (e) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. (2) Az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912: VII. törvénycikk 10. §-a 5