Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-230
230. szám. 261 az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki. Az üzemi választmány tagjainak a megbízatása három évre szól. (3) Üzemi választmány tagjává nem lehet megválasztani és nem lehet kijelölni olyan személyt, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül vagy közvetve érdekelt. (4) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja. (5) Az üzemi választmány ülésén az üzem vezetőjének (helyettesének), valamint az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek és a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteiknek tanácskozási joguk van. (e) A működése során tudomására jutott hivatali és üzleti titkot az üzemi választmány nem tisztviselő tagja is megőrizni köteles. (7) A, törvényhatósági bizottság az üzemi választmány tagjai részére, az üzem terhére, ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja. (s) Az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó és véleménynyilvánító testület mind az üzemvezető, mind a polgármester, mind a törvényhatósági bizottság irányában. Tanácsát, véleményét szótöbbséggel hozott határozattal adja meg ; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Határozat akár szóval, akár írásban közölhető. (9) Az üzemvezető köteles a választmánynak minden felvilágosítást megadni, amely szükséges, hogy a választmány az üzemvitelről általánosságban vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék. Evégből a választmány elnöke és tagjai az ülésen az üzemvezetőhöz kérdést intézhetnek s a választmány az üzemvezetőtől írásbeli jelentést kérhet : a választmány kívánságára az üzemvezető az üzleti könyvekben foglalt egyes bejegyzéseket a választmánynak bemutatni köteles. (10) A belügyminiszter a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemekhez felügyeleti jogkörének hatékonyabb gyakorlása céljából miniszr téri biztost küldhet ki. (11) A miniszteri biztosnak jogában áll az üzemi választmány ülésein jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges. (12) A miniszteri biztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést az üzem üzletvitelébe meg kell engedni. A miniszteri biztosnak az ebben a minőségben tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie. (13) A miniszteri biztos a polgármesternek, az üzemvezetőnek vagy más intézkedő szervnek jogszabályba, az állam vagy a főváros érdekeibe ütköző vagy az üzemi szabályzattal ellentétes határozata vagy tervezett intézkedése ellen óvást emelhet. (14) A miniszteri biztos óvásának az említett határozat vagy intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A határozatot vagy tervezett intézkedést — a polgármesternek az ügyre vonatkozó javaslatával együtt — 24 óra alatt a belügyminiszter döntése alá kell bocsátani. A belügyminiszter három nap alatt dönteni köteles ; ha a belügyminiszter döntését ez alatt az idő alatt a polgármesterrel nem közli, a határozat, illetőleg intézkedés végrehajtható. « 22. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 90. §-ának helyébe a következő szöveg lép : »(1) Nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem élén a polgármester által alkalmazott üzemvezető (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató) áll. Az alkalmazási szerződést jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni ; a szerződés
