Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-230

262 230. szám. a székesfővárosra nézve csak a belügyminiszter jóváhagyása után válik hatályossá. A jóváhagyott szerződést a polgármester a törvényhatósági bizottságnak bemutatni köteles. (2) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott szolgálati jogviszonyai tekintetében az ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottakra fennálló jogszabályok irányadók, amennyiben az üzemre fennálló szolgálati, illetményés nyugdíj szabályzat nem rendelkezik. Az ilyen szabályzat a belügyminiszter jóváhagyása alá tartozik. (3) Az üzemi alkalmazott sem saját részére, sem. harmadik személy részére, sem közvetlenül, sem közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével nem foglalkozhatik. Üzemvezető a polgármester engedélye nélkül, egyéb üzemi alkalmazott az üzemvezető engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást — ideértve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot is, — nem folytathat, illetőleg nem vállalhat. (á) Ugyanabban az üzemben egyidejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató stb.) nem lehetnek azok, akik egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalmazottak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ezeknek házastársai, nem teljesíthetnek olyan helyen szolgálatot, ahol egymásnak alá vannak rendelve vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott. (0) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott jogkörét az üzemi szabályzat állapítja meg. Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott az üzemi szabályzatban megállapított, vagy a polgármester által megszabott korlátozásokhoz alkalmazkodni köteles. Amennyiben azonban az üzemvezető vagy egyéb üzemi alkalmazott cégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott, jogkörére harmadik személyekkel szemben a kereskedelmi törvény rendelkezései irányadók. (6) Az üzemvezető felelősségét nem szünteti meg az, hogy az üzemi választmány tanácsa vagy véleménye szerint járt el, vagy hogy intézkedéseit felettes hatósága tudomásul vette, illetőleg javaslataihoz hozzájárult.« 23. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 91. §-a helyébe a következő szöveg lép : »(1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közösen csak olyan feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a felénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen. Már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól a rendelkezés alól a belügyminiszter indokolt esetben kivételesen felmentést adhat. (2) Részvénytársaság alakjában üzemet létesíteni vagy fenntartani csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzájárulásával szabad. (3) A székesfőváros a jelen szakasz hatálya alá tartozó üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi jogokat a törvényhatósági bizottság által kiküldött megbízott vagy megbízottak útján gyakorolja. Ezeknek az üzemeknek igazgatóságában (ügyvezetőségében) és felügyelőbizottságában a székesfővárost az üzem közgyűlése által a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester kijelölése alapján megválasztott igazgatósági (ügyvezetőségi), illetőleg felügyelőbizottsági tagok képviselik. A polgármester egy-egy tagsági hely betöltésére nevez meg jelöltet. (4) Az üzemek vezetése tekintetében a törvényhatósági bizottság az üzem költségvetésének és zárszámadásának elbírálása során megállapíja az elvi szempontokat ; ezeknek keretei között a polgármester a jelen szakasz értelmében eljáró megbízottaknak, az