Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-196

196. szám. 'ë ily egyességi eljárások sikerének előmozdítására szükségesnek mutatkozhatik, hogy az állam ugyancsak könyvadósságot vállaljon egyes jelzálogos hitelezőkkel szemben. A záloglevelek és kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönökre továbbra is az eddigi rendelkezések irányadók. A gazdatartozások ily rendezésével kapcsolatban felmerülő terheknek fede­zésére vonatkozik a jelen törvényjavaslat 1. és 2. §-a. A rendelkezésre álló statisz­tikai adatok figyelembevételével —• a könyvadósságok terhén felül —• kereken mintegy 100 millió aranypengőre van szükség, amely Összeg előreláthatólag 2—3 év alatt kerül kifizetésre. A jelen törvényjavaslat 1. §-ában arra kérek felhatalmazást, hogy a szükség szerint részletekben legfeljebb 100 millió aranypengőt eredményező kölcsönt vehessek fel és hogy azt a gazdaadósságok rendezésének elősegítésére a minisz­térium által rendeletben szabályozott feltételek és módozatok mellett a gazda­adósságok általában leszállított kamatának kiegészítésére, egyes kisbirtokos gazda­adósok tőketartozásainak csökkentésére, hitelintézetekkel szemben teljesített rendkívüli tőketörlesztő fizetések után megtérítendő jutalmakra, állami elővásár­lások céljaira, valamint az esetleg szükséges átmeneti hitelek nyújtására, illetőleg egyességi eljárások előmozdítására és a felmerülő költségek fedezésére használ­hassam fel. A jelen törvényjavaslat 2. §-ában ugyancsak a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban felhatalmazást kérek arra, hogy kisbirtokos gazdaadósoknak hitel­intézetekkel szemben fennálló tartozásaiból a minisztérium által rendeletben meg­határozott részt állami adósságként átvállalhassam és az állami adósságok köny­veiben könyvadósság alakjában a hitelezők javára irathassam, valamint, hogy általában könyvadósságot vállalhassak a gazdaadósságok egyességi rendezésének előmozdítására. A felhatalmazás legfeljebb 75 millió aranypengő összegig terjedő könyvadósság vállalására vonatkozik, amely könyvadósság után az államkincstár évi 2 L / 2 °lo kamatot fizet és az adósságot az 1935/36. költségvetési évtől kezdve 20 éven át egyenlő évi részletekben törleszti. A legfeljebb 100 millió aranypengőt eredményező kölcsön a Magyar Nemzeti Bankkal létesítendő megállapodás alapján részletekben fog felvétetni és az e célra szükséges alapszabálymódosítás iránt külön törvényjavaslatot szándékozom leg­közelebb előterjeszteni. A kormány egyidejűleg a gazdasági életnek kereseti lehetőségek és munka­alkalmak teremtése útján való támogatása céljából egyes közmunkák foganato­sítását tervezi. Gondoskodni kell tehát ezeknek a közmunkáknak a fedezetéről is. A jelen törvényjavaslat 3. §-ában felhatalmazást kérek arra, hogy az 1933/34. költségvetési évben egyes közmunkák költségeinek fedezésére mintegy 15 millió aranypengőt eredményező kölcsönt vehessek fel. Ezt a kölcsönt — hasonlóan az 1933. évi II. törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján egyes közmunkák költségeinek fedezésére felvett kölcsönhöz — I a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 1931. évi 6900 /M. E. számú és ennek hatályát meghosszabbító rendeletek alapján a Magyar Nemzeti Bankhoz befizetett, illetőleg befizetendő összegekből tervezem felvenni. Az ebből a köl­csönből foganatosított közmunkák költségeit az államháztartás egyéb kiadásaitól elkülönítve kell elszámolni és az évi zárszámadás kapcsán kell majd jelentést tenni az országgyűlésnek a felhatalmazás alapján felvett kölcsön felhasználásáról. Kelt Budapesten, 1933. évi október 24. napján. Dr. Imrédí/ Bêla s. Je., .•_... ; , ........ _ m. fcir. pénzügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom