Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.
Irományszámok - 1931-144
144. szám. 10Ö Melléklet a 144. számú irományhoz. Indokolás „a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában Ankarában 1932. évi május hó 29. napján kelt magyar-török egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Törökországban a világháború előtt a volt osztrák-magyar külképviseletek a kapitulációs jogokat gyakorolták. A kapitulációkban egyoldalúan biztosított terjedelmes hatáskör (konzuli bíráskodás) révén a Törökországban lakó vagy ott tartózkodó magyar állampolgárok a területenkívüliséghez közelálló büntetőjogi mentességet élveztek olyan értelemben, hogy a török állam és a török állampolgárok ellen elkövetett bűncselekmények kivételével nem tartoztak a török büntetőbíráskodás alá, hanem e bíráskodást kihágások miatt az illetékes konzul gyakorolta felettük és a konzul teljesítette a nyomozást a bűntettek és vétségek esetében is, amely nyomozás befejezése után a terheltet a bizonyítékokkal együtt az eljárás folytatása és ítélethozás végett hazájába szállíttatta vissza. Ezt az eljárást a gyakorlat kiterjesztette abban az irányban is, hogy azokat a bűntetteseket, akik hazájukból vagy más államból bűncselekmény elkövetése után Törökországba szöktek, az illetékes konzul — szükség esetében a török hatóságok segítségével — elfogathatta és saját hatáskörében hazaszállíthatta anélkül, hogy ehhez akár a török kormány, akár valamely más török hatóság engedélyére vagy hozzájárulására lett volna szükség. Ez az egyoldalú intézkedés helyettesítette tehát a kiadatást, természetesen anélkül, hogy a kiadatási jog szabályai bármily irányban figyelemben részesültek volna. A világháború folyamán a központi hatalmak szoros szövetségi viszonyban lévén Törökországgal, jogviszonyaikat is az állami egyenlőség alapján kívánták rendezni, tehát a kapitulációs jogok mellőzésével Törökországgal olyan egyezményeket szándékoztak kötni, amelyek a jogviszonyokat a kölcsönösségnek megfelelően szabályozták volna. így jött létre többek között Magyarország és Törökország között az első kiadatási egyezménynek tervezete, amelyet 1918. évi március hó 12-én alá is írtak, ennek a nemzetközi egyezménynek alkotmányos tárgyalása és törvénybeiktatása azonban az időközben bekövetkezett események folytán elmaradt. A világháború befejezéseként Törökország Nagybritanniával, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal, Görögországgal, Romániával és Jugoszláviával
