Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-80
36 ÔÔ. szám. nyilvánult meg. Az országgyűlési képviselő, aki ekként akár közvetlenül, akár a 16. §-ban meghatározott módon érdekelt, köteles a megkötött szerződésre 1, létrejött üzleti viszonyról vagy összeköttetésről tizenöt nap alatt a Ház elnökének írásban bejelentést tenni. A Ház elnöke a bejelentést az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság elé terjeszti, mely minden esetben határoz abban a kérdésben, hogy a szerződés megkötésében, az üzleti viszony vagy összeköttetés létrejöttében az országgyűlési képviselővel szemben kedvezés nem nyilvánult-e meg és ehhezképest az országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi helyzetbe jutott-e, d) Ka, az országgyűlési képviselő a saját gazdaságának termékeit (terményeket, állatokat) vagy saját vállalatának ipari termékeit adja el előleges megrendelés, vagy vásárlási ígéret nélkül az államnak, vagy a 16. §. (i) és (3) bekezdésében meghatározott valamely köztestületnek, intézetnek, üzemnek, vállalatnak, alapítványnak vagy alapnak, e) iparvágányra, valamint állomások, vasútvonalak és más vasúti berendezések együttes használatára vonatkozó szerződést. .16. §. (1) A 14. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban meghatározott jogot vagy kedvezményt az országgyűlési képviselő nem ugyan az államtól kapta vagy élvezi, hanem olyan intézettől, vállalattól vagy üzemtől, amely legalább felerészben az állam tulajdona, vagy olyan alapítványtól vagy alaptól, amely az állam kezelésében áll. (2) A 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha az országgyűlési képviselő a 15. §-ban meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyban, vagy összeköttetésben nem ugyan az állammal áll, hanem olyan intézettel, vállalattal vagy üzemmel, amely legalább felerészben az állam tulajdona, vagy olyan alapítvánnyal vagy alappal, amely az állam kezelésében áll. (3) Ha az országgyűlési képviselő a 14. §-ban meghatározott jogot, vagy kedvezményt törvényhatóságtól vagy községtől, ezeknek valamely intézetétől, vállalatától vagy üzemétől kapta vagy élvezi, vagy ha a 15. §-ban meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyban vagy összeköttetésben törvényhatósággal, községgel vagy ezeknek valamely intézetével, vállalatával vagy üzemével áll, a 14., illetőleg a 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenség csak abban az esetben áll fenn, ha a jog, a kedvezmény vagy a szerződéses viszony kormányhatósági hozzájárulással (jóváhagyással vagy megerősítéssel) keletkezett. (4) A 14., illetőleg a 15. §-ban meghatározott Összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban vagy a jelen §. (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogot vagy kedvezményt nem maga az országgyűlési képviselő, hanem házastársa, vagy a törvény megkerülésének céljával egyenesági rokona szerezte meg, illetőleg a 15. §-ban vagy a jelen §. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe nem maga az országgyűlési képviselő, hanem házastársa, vagy a törvény megkerülésének céljából egyenesági rokona lépett. (5) A 14. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban vagy a jelen §. (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott jogot vagy kedvezményt nem maga az országgyűlési képviselő szerezte meg, hanem nyerészkedésre irányuló olyan vállalat, amelynek az országgyűlési képviselő legalább egyharmad részben tulajdonosa, vagy amelynél a 10. §-ban meghatározott valamely megbízást lát el, vagy amelynek rendszeres illetménnyel javadalmazott jogtanácsosa, felszámolója, hites könyvvizsgálója, vagy rendszeres illetményt élvező más alkalmazottja.
