Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

80. szám. 37 (e) A 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 15. §-ban vagy a jelen §. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe nem maga az országgyűlési képviselő lép, hanem nyerészkedésre irányuló olyan vállalat, amelyben, az országgyűlési képviselő az előbbi bekezdésben meghatározott módon érdekelt. Nem áll elő összeférhetetlenség, ha az állam és a pénzintézet között, amelynél az országgyűlési képviselő az előbbi bekezdés szerint érdekelt, a 15. §-ban meghatározott összeköttetés abban áll, hogy az állam ideiglenesen pénzeket helyez el rövid felmondás, szokásos kamatláb és egyébként minden pénzintézetre egyenlő feltételek mellett, vagy abban, hogy a pénzintézet állami kötvényeket birtokol, végül abban, hogy a pénzintézet közcélú kölcsön lebonyolításában közreműködik. 17. §. A 14—16. §-ok rendelkezései a felsőház tagjaira is kiterjednek, kivéve a felsőháznak azokat a tagjait, akik gazdasági érdekképviselet választása vagy kijelölése alapján foglalnak helyet, amilyenek ezidőszerint az országos mezőgazdasági kamara és a kereskedelmi és iparkamarák választása, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a kijelölésén alapuló kinevezés alapján helyet foglaló tagok, ha a 14. §. (1) bekezdésében meghatározott jog vagy kedvezmény, vagy a 15. §. (1) bekezdésében meghatározott szerződéses vagy üzleti viszony rendes gazdasági tevékenységük körében keletkezett. 18. §. (1) Az országgyűlés tagja irányában érvénytelenek azok a rendelkezések, amelyek részére összeférhetetlenséget eredményező jogot vagy kedvezményt biztosítanak, továbbá az összeférhetetlenséget eredményező szerződések. (2) Ehhez képest az országgyűlés tagja nem gyakorolhat olyan jogot, nem vehet igénybe olyan kedvezményt és nem érvényesíthet oly szerződésen alapuló igényt, amely a 13—17. §-ok értelmében az összeférhetetlenség megállapítására alapul szolgálhat. V. Közbenjárási összeférhetetlenség. 19. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlés tagja, ha közigazgatási hatóságnál vagy a 16. §. (1) és (3) bekezdésében meghatározott valamely köztestület, intézet, üzem, vállalat, alapítvány, alap ügyeinek intéző szervénél pénzért, más anyagi előnyért vagy ellenszolgáltatásért bármily minőségben más érdekében bármely ügyben szóval vagy írásban kérelmet terjeszt elő vagy egyébként eljár. (2) Az összeférhetetlenség akkor is

: megvan, ha az országgyűlés tagja nem személyesen, hanem megbízottja útján jár el vagy tudatosan tűri, hogy harmadik személy reá hivatkozzék. (3) Az (1) bekezdésben meghatároz zott összeférhetetlenség nem áll fenn, ha az országgyűlés tagja, aki egyszersmind ügyvéd, ügyfele képviseletében az ügyvédi rendtartás értelmében jár el ; ez a szabály az országgyűlés ügyvéd tagját a 20. és 21. §. rendelkezései alól nem veszi ki 20. §. Összeférhetetlen helyzetbe jut" az országgyűlés tagja akkor is, ha a 19. §. (1) bekezdésében említett hatóságnál, köztestület, intézet, üzem, vállalat, alapítvány, alap ügyeinek intéző szervénél és az ott említett módon ellenszolgáltatás nélkül jár el ugyan, de az eljárás oka, célja vagy módja a köztisztességbe ütközik. 21. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlés tagja^ ha akár a maga, akár más érdekében — bár ellenszolgáltatás nélkül — a 13. §. (1) bekezdésében meghatározott díj, jutalom vagy segély, a 14. .§. (1) bekezdésében meghatározott jog vagy kedvezmény elérése, vagy a 15. §. (1) bekt zdésében meghatározott gazdasági kapcsolat létrehozása végett a 19. §. (1) be-