Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

âô. száiü. S3 Országgyűlésnek. Egyéb esetben azonban, ha az országgyűlési képviselő vagy az, aki választás alapján tagja a felsőháznak, —- rendszerinti előlépés esetén kívül — közszolgálati állást vagy hivatalt fogad el, összeférhetetlen helyzetbe jut és az országgyűlési tagsága megszűnik. Az ilyen köztisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat az országgyűlés tagjává ugyanazon országgyűlés tartama alatt csak akkor lehet újra megválasztani, ha olyan közszolgálati állást tölt be, amelyet az országgyűlési tagság alatt is megtarthat (3. §. (i) és (2) bekezdése). 6. §. Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlensége szempontjából közszolgálatnak kell tekinteni fizetéssel vagy rendszeres díjazással összekötött minden alkalmazást az államnál, a törvényhatóságnál vagy a községnél, továbbá az olyan intézetnél, vállalatnál, üzemnél, amely legalább felerészben tulajdonukban van, úgyszintén az olyan alapítványnál vagy alapnál, amely kezelésükben áll, akár kinevezés, akár választás, akár pedig szerződtetés (félfogadás) az alkalmazás módja. A főkegyúri megbízás alapján kezelt alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző bizottság tagjainak és előadójának tisztsége nem esik az ebben a §-ban meghatározott közszolgálat körébe. Az összeférhetetlenség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az országgyűlés tagja az ebben a §-ban felsorolt alkalmazással járó illetményeiről lemondott. III. Összeférhetetlenség más foglalkozásokkal. 7. §. (1) Országgyűlési képviselő képviselői megbízásának tartama alatt nem nyerhet a 6. §. körén kívül sem olyan alkalmazást vagy megbízást, amely az államfő, a minisztérium, a miniszterek vagy valamely alájuk rendelt hatóság kinevezésétől, jelölésétől vagy ajánlásától függ és fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel vagy bárminemű anyagi előnnyel van összekötve. {2) Ha országgyűlési képviselő vagy az a felsőházi tag, aki választás alapján tagja a felsőháznak, az (1) bekezdés alá eső alkalmazást vagy megbízást fogad el, összeférhetetlen helyzetbe jut és tagsági jogát elveszti. (3) Nem összeférhetetlen az olyan megbízás, amely az országgyűléstől, annak valamelyik Házától vagy bizottságától ered, vagy amelyhez az országgyűlés illető Háza előzetesen hozzájárult, továbbá a nemzetközi bíráskodásban vagy más nemzetközi tárgyalásokban részvételre kapott megbízás, ha annak ellátásáért a költség megtérítésén és a szokásos napidíjon felül más javadalmazás nem jár. 8. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe kerül az országgyűlésnek az a tagja, aki hivatása vagy foglalkozása körében magánjogi megbízás vagy egyéb magánjogi jogviszony alapján vállalt valamely meghatározott (konkrét) ügyben az országgyűlésen felszólal. (2) Az (1) bekezdés esetén kívül is összeférhetetlen helyzetbe kerül az országgyűlésnek az a tagja, aki az országgyűlésen olyan ügyben szólal fel, amelyben anyagilag érdekelve van. (3) Nem vonatkoznak a jelen §. rendelkezései arra az esetre, ha a felszólalás nem valamely meghatározott (konkrét) ügyre, hanem-valamely kérdésnek általános szabályozására vagy személyes megtámadás visszautasítására irányul. 9. §. (1) Az országgyűlés tagja összeférhetetlen helyzetben van, ha időszaki lap felelős szerkesztője vagy kiadója (1914 : XIV. t.-c. 17. §.). (2) Ha az országgyűlés tagja ennék ellenére időszaki lapot kiad, vagy mint felelős szerkesztő szerkeszt, e működésére a mentelmi jog védelme nem terjed ki. 10. §. (1) összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki Felsőházi iromány. 1931—1936. III. kötet. 5