Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-80
34 §ô. szám. nyerészkedésre irányuló vállalat igazgatóságában, kormányzótanácsában, felügyelőbizottságában tagsági vagy a vállalat elnökségében vagy üzletvezetésében állandó javadalmazással összekötött más megbízást vállal vagy megtart, a) ha a vállalat a 14., illetőleg a 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenséget okozó jogot vagy kedvezményt élvez, vagy a 15., illetőleg a 16. §-ban meghatározott, ugyancsak összeférhetetlenséget okozó szerződéses vagy üzleti viszonyban vagy összeköttetésben áll és a megbízás vagy alkalmazás az országgyűlés tagjának függetlenségét befolyásolhatja vagy b) ha megállapítható, hogy a megbízatást vagy alkalmazást az országgyűlés tagja főként országgyűlési tagságára tekintettel nyerte. (2) Az összeférhetetlenség megállapításának nem akadálya, hogy az országgyűlés tagja a vállalati megbízatással járó illetményekről lemondott vagy azokat nem vette fel. lié §. (î) Miniszter e működésének megszűnése után öt éven belül nem nyerhet a 10. §. alá eső megbízást vagy javadalmazással összekötött más alkalmazást olyan nyerészkedésre irányuló vállalatnál, amely a tárcája körében . adott hozzájárulásával keletkezett vagy .amely a tárcája körében adott hozzájárulásával kapott a 14. §. alá eső jogot vagy kedvezményt, illetőleg kötött a 15. §. alá tartozó szerződést. Nem áll ez a rendelkezés arra az esetre, amelyben a jog, a kedvezmény vagy a- szerződés a vállalat üzleti érdeke szempontjából alárendelt jelentőségű vagy nem új. (2) Ugyanez áll az államtitkárra és "más tisztviselőre is, ha a vállalat keletkezése, vagy a jog vagy a kedvezmény - mesfaolasa, vagy a szerződés megkötése tárgyában végérvényesen ő döntött. (3) Ha az, aki miniszter^ államtitkár, vagy a (2) bekezdés alá eső más : tisztviselő volt, ilyen alkalmazást vagy megbízást mégis vállal, amennyiben az országgyűlés tagja, összeférhetetlen helyzetbejut. (4) Ennek a §-nak sem a tilalmát, sem az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg a lemondás a vállalati megbízással vagy alkalmazással járó illetményről. 12. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki más állam hatóságától, intézetétől vagy vállalatától díjazásért megbízást vállai. (2) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki külföldi vállalattól vagy más olyan intézménytől fogad el megbízást, amelyet külföldön alakult szervezet igazgat, ha az a megbízás az országgyűlés tagját akadályozhatja abban, hogy törvényhozói munkáját az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott értelemben gyakorolja. IV. Érdekeltségi Összeférhetetlenség. 13. §. (1) Országgyűlési képviselő es az a felsőházi tag, aki a felsőháznak választás alapján tagja, ha a törvény másként nem rendelkezik, az országgyűlési tagság tartama alatt nem élvezhet az államtól kegy díj at és nem kaphat tiszteletdíjat, jutalmat vagy személyi természetű segélyt. E tilalom megszegése az országgyűlés tagját összeférhetetlen helyzetbe hozza. (2) A 7. §. (3) bekezdése szerint megengedett megbízásokért járó költségmegtérítések és. napidíjak, úgyszintén az országgyűlési tagsággal összeférő közszolgálattal járó illetmények nem okoznak összeférhetetlenséget. 14. §. (1) Az országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetben van, ha az államtól olyan basznothajtó jogot vagy vagyoni természetű olyan kedvezményt kap vagy élvez, amely a jogszabályok értelmében nem illeti meg azonos feltételek mellett az összes érdekelteket, tehát annak adományozásánál vagy fenntartásánálaz eljárt ható_ ság kedvezése szerepet játszhatott.