Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-76
76. szám. 15 származhassék. Ennek leginkább azzal vehetjük elejét, ha a kényszerengedély oszthatóságát csupán a fentemlített két vonatkozásban engedjük meg, de időbeli megosztást nem engedünk és még kevésbbé az egyes igénypontok megosztását. Ez utóbbinak megengedése állandó és teljes jogbizonytalanságot eredményezhetne a szabadalomtulajdonos, valamint az egyes kényszerengedélyesek jogait illetően. Annak a szem előtt tartásával, hogy a kényszerengedély kizárólagosságán csupán azoknak a kérelmére ütünk rést, akik nem kizárólagos kényszerengedélyt kérnek, akik tehát hajlandók tűrni azt, hogy a szabadalomtulajdonos jogosítványainak egy részét más használhassa ki, gondoskodni kell arról, hogy kifejezett akarata ellenére nem kizárólagos kényszerengedélyt adni senkinek se lehessen. Erre vonatkozólag a 2. § rendelkezést tartalmaz. A 3. §-hoz. Ha a kényszerengedély kellő eredményre nem vezetett, fenntartása céltalan. Ezért módot kell adni a szabadalom tulajdonosának arra, hogy az említett esetben a kényszerengedély visszavételét kérhesse. A javaslat egy esztendőben állapítja meg azt az időt, amely alatt az eredménynek be kell következnie. Ez az időmeghatározás megfelelő, tekintettel arra, hogy a kényszerengedélyes a gyakorlatbavételre már a kény szer engedélyezési eljárás alatt készülhetett. Akár a kényszerengedélyes lemondása, akár a kényszerengedély visszavétele szünteti meg a kényszerengedélyt, az mindkét esetben megszűnik. A megszűnés időpontjától kezdve már a szabadalomtulajdonos gyakorolhatja szabadalmát. Ha azonban ez a gyakorlás a jelen törvényjavaslat 1. §-ának meg nem felelő, úgy újabb kényszerengedélyt már minden további határidő bevárása nélkül lehet kérni, minthogy az a 3 évi határidő, amely az 1. § szerint a kényszerengedély megadásának elengedhetetlen előfeltétele, már eltelt. A kényszerengedélynek a 3. §-ban szabályozott megszűnése esetén a netalán már kifizetett kárpótlás és a letett biztosíték visszaadása tárgyában a Pp. alapján eljárni hivatott bíróság feladata lesz elbírálni azt, vájjon a kényszerengedélyes Önhibáján kívül nem teljesítette-e azt, amire vállalkozott. A 4„ §-hoz. A kényszerengedély nem vezethetne megfelelő eredményre, ha a kényszerengedélyes a szabadalom fenntartása és oltalmazása tekintetében a vele esetleg ellentétes érdekű vagy legalább is a szabadalom iránt közömbös szabadalomtulajdonostól függene. Az ilyen visszás helyzetnek kívánja elejét venni a 4. §-ban foglalt rendelkezés. Az 5. §-hoz. A kényszerengedély intézményének csak abban az esetben van komoly tartalma, ha a törvény gondoskodik arról, hogy a kényszerengedélyest a kényszerengedéllyel nyert jogaitól a szabadalom tulajdonosa a szabadalomról való lemondással el ne üthesse. Ezért javasolom, azt, hogy ilyen lemondás a kényszerengedélyesnek beleegyezése nélkül ne legyen hatályos. Ámde arról is gondoskodni kell, hogy a kényszerengedélyes ne élhessen vissza ezzel a javára szóló különleges előnnyel a szabadalomtulajdonos rovására. Ezért javasolom azt is, hogy a szabadalomról való lemondás a kényszerengedélyesnek hozzájárulása nélkül is hatályos legyen abban az esetben, ha a lemondó szabadalomtulajdonos igazolja azt, hogy a kényszerengedélyest a szabadalom fenntartásához érdek annyira nem fűzi, hogy a szabadalmat még ellenérték nélkül sem hajlandó magára ruháztatni. Mindez természetesen áll akkor is, ha a lemondás a szabadalomnak a kényszerengedélytől érintett bármely részére vonatkozik. A 6. §-hoz. A szabadalomtulajdonos és a kényszerengedélyes összejátszása könnyen lehetségessé tenné azt, hogy a hazai ipar a szabadalommal való foglalkoztatásból kizárassék, ha a kényszerengedély eredménytelenségét nem követhetné a szabadalom megvonása. Ennek az összejátszásnak kizárása érdekében a 6. § a hágai I. megegyezés 5. cikkének megfelelően rendelkezik aziránt, hogy a
