Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-76
14 1ë: szám. a kényszerengedély a kitűzött célt elérhesse, az oltalmi idő hátralevő részére azért is szükség van, mivel abból a kényszerengedélyezési eljárás maga mintegy két évet vesz igénybe és így a gyakorlatban a kényszerengedély csak az oltalmi idő későbbi szakában érvényesülhet. A tervbevett rendelkezés azzal, hogy a kényszerengedély megadását csak annak a részére engedi meg, aki a szabadalomtulajdonostól bíróságon kívül engedélyt már kért, de nem kapott, megóvja a szabadalomtulajdonost attól, hogy szabadalmára meglepetésszerűen induljon meg a kényszerengedély iránti eljárás. A kényszerengedély ismertetett céljával szervesen összefügg az, hogy kényszerengedély csak belföldi vállalkozónak adható. A §-nak az a rendelkezése, amely a kárpótlásról szól, a szabadalomtulajdonos jogos érdekeit védi, a biztosítékadás pedig emellett azt is szolgálja, hogy elejét lehessen venni eredménytelen kényszerengedélyek adásának. Annak a megállapítása, hogy a szabadalom tulajdonosa mulasztását kellőképen igazolta-e, teljesen a bíróság mérlegelésére és megítélésére van bízva. A bíróság ennek a kérdésnek eldöntésénél egyéb lényeges körülmények mellett bizonyára figyelemmel lesz arra is, hogy van-e belföldi szükséglet, komolyan megkísérelte-e a szabadalom tulajdonosa a belföldi gyakorlatbavételt, az általa adott engedély az ő hibájából hiusult-e meg. A 2. §-hoz. A kényszerengedély tartalmának rövid jelzése — tekintettel az intézmény újszerűségére — szükségesnek mutatkozik, részletes meghatározása azonban — : éppen a vonatkozó gyakorlat hiányára tekintettel — nem kívánatos. A kényszerengedélyről eddig mondottakból az következnék, hogy csak kizárólagos kényszerengedélyt lehessen adni, ami egyfelől a kényszerengedély tulajdonosát a belföldi versenytől mentessé tenné, másfelől a bíróságot -— e verseny ismeretlen tényezőinek a számításból való kirekesztésével — kedvezőbb helyzetbe hozná ahhoz, hogy a kárpótlás tekintetében megnyugtatóbb ítéletet hozhasson» Amikor ettől eltérően azt javasolom, hogy a bíróság rendkívüli esetben nem kizárólagos kényszerengedélyt is adhasson, a törvényjavaslat előkészítése során az érdekeltségek és jogi képviselők köréből megnyilvánult számos kívánságnak óhajtok eleget tenni, méltányolván különösen azt az érvet, amely szerint könnyen előfordulhat olyan eset, amikor több igénypontot tartalmazó szabadalom egyes igénypontjainak gyakorlatbavételére megfelelő üzem vállalkozhat anélkül, hogy ugyanaz az üzem a szabadalom egyéb igénypontjainak a gyakorlatbavételére hivatott volna, vagy amikor a kényszerengedélyt kérő csak Magyarországnak bizonyos területrészén kívánja a szabadalmat gyakorolni. A szabadalom egyes igénypontjaira adott kényszerengedély ezek szerint annak a lehetőségét biztosítja, hogy a szabadalomnak azok az igénypontjai, amelyekre kényszerengedélyt nem kértek, esetleg más kényszerengedélyes által későbben kihasználhatók legyenek s a gazdasági élet számára el ne vesszenek. Ugyanez a meggondolás indokolja a területileg korlátozott kényszerengedély létesítését is. A kényszerengedély ily tárgyi és területi korlátozásának elkerülésére felmerülhet annak a megoldásnak a lehetősége, hogy alkalmi egyesülések létrehozásával kellene a kényszerengedély osztatlanságát biztosítani és ezáltal a kényszerengedélyt oly alkalmi egyesüléseknek juttatni, amelyek a szabadalmat tárgyi és területi korlátozás nélkül a maga teljes egészében gyakorolnák. Ez a megoldás azonban a fentebb előadott gazdasági előnyt nem biztosítaná. Ebben az esetben ugyanis az oly szabadalmak, amelyeknek tárgyi és területi korlátozások nélkül való igénybevételére ily alkalmi egyesülések nem alakulnának, teljesen kihasználatlanul maradnának. A most kifejtettek figyelembevételével a kísérletképen bevezetendő nem kizárólagos kényszerengedélynél ügyelni kell arra, hogy ebből minél kevesebb zavar
