Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-76

10 76. tés közzététele napját követő két hónap alatt kell megfizetni, különben a talál­mányi bejelentést a Szabadalmi Bíróság visszavontnak tekinti. A 2—20. évi díjak évenként előre esedékesek és vagy évenként, vagy egyszerre több évre megfizethetők. A 2—20. évi díjakat legkésőbb a le­járatot követő 6 hónap alatt kell meg­fizetni. A lejárattól számított egy hónapon belül teljesített fizetéseknél pótdíj nincs, a 2-ik és 3-ik hónapban teljesí­tett fizetésnél az évi díj összegén felül pótdíjként az összeg 25 %-át, a 4-ik, 5-ik és 6-ik hónapban teljesített fizeté­seknél pótdíjként az évi díj 100 %-át is meg kell fizetni. Az évi díjakat bárki lefizetheti. Aki vagyontalanságát szegénységi bizonyítvánnyal igazolja, vagy kimu­tatja, hogy napi keresetre van utalva, annak a bejelentési díjat, továbbá a leírás módosítása után járó díjat, az első, második és harmadik évi díjat, illetőleg a pótszabadalmi díjat, végül az 1895: XXXVII. t.-c. 46. §-ának i—3. pontjaiban meghatározott külön díjakat hitelezni lehet és ha a szaba­dalom a 4-ik év kezdete előtt meg­szűnik, teljesen el is lehet engedni. A bejelentési díj és a közzététel után fizetett első évi díj egyáltalában nem, más évi díj, valamint a pótszabadalmi díj pedig csak akkor utalható vissza, ha a szabadalom megadását a Szaba­dalmi Bíróság jogerősen megtagadta. //. Védjegyre vonatkozó rendelkezések. 11. §. Az 1925 : XII. t.-c. 2. §-ának első bekezdését a következő rendelke­zés egészíti ki : A védjegy megújításáért járó díjat azonban legkésőbb a lejárat napjától számított 3 hónapon belül is lehet fizetni. 12. §. Az 1890:11. t.-c. 3. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Nem lajstromozhatók az olyan véd­jegyek, amelyeknek akár csak alkotó szám. elemei közt is az ország címerei, zászló* és egyéb jelvényei, az elfogadott hiva­talos ellenőrzési és hitelesítési jegyek, bélyegek, valamint ezek bárminemű címertani utánzatai szerepelnek, ki­véve, ha alkalmazásukat az illetékes hatóságok megengedték. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bé­lyegek védjegyként használata csak akkor tilos, ha azzal olyan árukat kívánnak megjelölni, amelyek az emlí­tett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak, vagy hozzájuk ha­sonlóak. Külföldi címerekre és egyéb jelvé­nyekre ez a rendelkezés csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben nem­zetközi szerződés van hatályban, vagy viszonosság áll fenn. A viszonosság fennállásának kérdésében a kereskede­lemügyi miniszter megállapítása köte­lező. Külföldi nem közismert állami jel­vényekre ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a kereskedelemügyi miniszter azokat a Budapesti Közlöny­ben hirdetmény útján közzétette. 13. §. Az 1921 : XXII. t.-c. 2—6. §-ait a következő rendelkezések egészí­tik ki : A 2—6. §-oknak rendelkezéseit nem­zetközi szerződés vagy viszonosság ese­tén megfelelően alkalmazni kell kül­földi egyesülésekre akkor is, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereske­delmi telepük nincs, feltéve, hogy az illető egyesülés fennállása a származási ország törvényeivel nem ellenkezik. Ezt csak a származási országban tör­tént belajstromozással kell igazolni. A viszonosság fennállása kérdésében a kereskedelemügyi miniszter megálla­pítása kötelező. III. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 14. §. Az 1908 : LH. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdése, az 1913 : XII. t.-c. 1. §-ának 2. és 3. bekezdése, továbbá az 1895 : XLI. t.-c. 4. §-ának 2. bekez­dése és az 1920: XXXV. t.-c. 8, és 9. §-ai hatályukat vesztik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom