Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-76
10 76. tés közzététele napját követő két hónap alatt kell megfizetni, különben a találmányi bejelentést a Szabadalmi Bíróság visszavontnak tekinti. A 2—20. évi díjak évenként előre esedékesek és vagy évenként, vagy egyszerre több évre megfizethetők. A 2—20. évi díjakat legkésőbb a lejáratot követő 6 hónap alatt kell megfizetni. A lejárattól számított egy hónapon belül teljesített fizetéseknél pótdíj nincs, a 2-ik és 3-ik hónapban teljesített fizetésnél az évi díj összegén felül pótdíjként az összeg 25 %-át, a 4-ik, 5-ik és 6-ik hónapban teljesített fizetéseknél pótdíjként az évi díj 100 %-át is meg kell fizetni. Az évi díjakat bárki lefizetheti. Aki vagyontalanságát szegénységi bizonyítvánnyal igazolja, vagy kimutatja, hogy napi keresetre van utalva, annak a bejelentési díjat, továbbá a leírás módosítása után járó díjat, az első, második és harmadik évi díjat, illetőleg a pótszabadalmi díjat, végül az 1895: XXXVII. t.-c. 46. §-ának i—3. pontjaiban meghatározott külön díjakat hitelezni lehet és ha a szabadalom a 4-ik év kezdete előtt megszűnik, teljesen el is lehet engedni. A bejelentési díj és a közzététel után fizetett első évi díj egyáltalában nem, más évi díj, valamint a pótszabadalmi díj pedig csak akkor utalható vissza, ha a szabadalom megadását a Szabadalmi Bíróság jogerősen megtagadta. //. Védjegyre vonatkozó rendelkezések. 11. §. Az 1925 : XII. t.-c. 2. §-ának első bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : A védjegy megújításáért járó díjat azonban legkésőbb a lejárat napjától számított 3 hónapon belül is lehet fizetni. 12. §. Az 1890:11. t.-c. 3. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Nem lajstromozhatók az olyan védjegyek, amelyeknek akár csak alkotó szám. elemei közt is az ország címerei, zászló* és egyéb jelvényei, az elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek, bélyegek, valamint ezek bárminemű címertani utánzatai szerepelnek, kivéve, ha alkalmazásukat az illetékes hatóságok megengedték. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek védjegyként használata csak akkor tilos, ha azzal olyan árukat kívánnak megjelölni, amelyek az említett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak, vagy hozzájuk hasonlóak. Külföldi címerekre és egyéb jelvényekre ez a rendelkezés csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben nemzetközi szerződés van hatályban, vagy viszonosság áll fenn. A viszonosság fennállásának kérdésében a kereskedelemügyi miniszter megállapítása kötelező. Külföldi nem közismert állami jelvényekre ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a kereskedelemügyi miniszter azokat a Budapesti Közlönyben hirdetmény útján közzétette. 13. §. Az 1921 : XXII. t.-c. 2—6. §-ait a következő rendelkezések egészítik ki : A 2—6. §-oknak rendelkezéseit nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén megfelelően alkalmazni kell külföldi egyesülésekre akkor is, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereskedelmi telepük nincs, feltéve, hogy az illető egyesülés fennállása a származási ország törvényeivel nem ellenkezik. Ezt csak a származási országban történt belajstromozással kell igazolni. A viszonosság fennállása kérdésében a kereskedelemügyi miniszter megállapítása kötelező. III. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 14. §. Az 1908 : LH. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdése, az 1913 : XII. t.-c. 1. §-ának 2. és 3. bekezdése, továbbá az 1895 : XLI. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése és az 1920: XXXV. t.-c. 8, és 9. §-ai hatályukat vesztik.
