Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-76

76. szám. # kellő eredményre nem vezetett, a szabadalomtulajdonos a kényszerengedély visszavételét a Szabadalmi Bíróságnál keresettel kérheti. Ha a kényszerengedély az előző bekezdés értelmében megszűnik, a szabadalomtulajdonos gyakorlási jogát viszszanyeri. A törvényes feltételek fennforgása esetén azonban akár újabb kényszerengedélyt, akár a szabadalom megvonását (6. §.) lehet kérni. A kényszerengedély csak azzal a vállalattal együtt szállhat át másra, amellyel kapcsolatban a kényszerengedélyes a szabadalmat gyakorolja. 4. §. A kényszerengedélyest a szabadalom fenntartása és oltalmazása tekintetében a szabadalom tulajdonosával egyenlő jog illeti meg. 5. §. Oly szabadalomról vagy szabadalmi igénypontról, amely egészében vagy valamely igénypont tekintetében kényszerengedély tárgya, a kényszerengedélyes beleegyezése nélkül lemondani csak akkor lehet, ha a szabadalomtulajdonos igazolja, hogy a kényszerengedélyes a szabadalmat vagy annak megfelelő igénypontját ellenérték nélkül sem hajlandó magára ruháztatni. 6. §. A szabadalom egészen vagy részben megvonható, ha a kényszerengedély kihirdetésétől számított két év alatt kellőképpen gyakorlatba nem vették és nem gyakorolják, kivéve, ha a mulasztást igazolják. Ennek a két évnek folyását a kényszerengedélyről való lemondás vagy annak visszavétele nem érinti. 7. §. A kényszerengedély megadására vagy visszavételére irányuló eljárásban megfelelően alkalmazni kell a szabadalom megvonására vonatkozó összes jogszabályokat azoknak a kivételével, amelyek a megvonási eljárás közérdekű voltával függnek össze. 8. §. Az 1895 : XXXVII. t.-c. 17. §-ának 1. bekezdése a következőképp módosul : A szabadalmak oltalmi ideje a találmány bejelentésétől számított 20 év. 9. §. Az 1895 : XXXVII. t.-c. 19. §. 1. pontja helyébe a következő szöveg lép : 1. Az oltalmi idő lejártával : 10. §. Az 1895 : XXXVII. t.-c.-nek az 1920 : XXXV. t.-c. által módosított 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : Minden szabadalomért, valamint pótszabadalomért a bejelentéssel egyidejűleg 20 pengő bejelentési díjat kell fizetni. A leírásnak a 32. §-ban megengedett módosításáért 10 pengő díjat kell fizetni. Ezenkívül minden szabadalomért a következő évi díjakat kell fizetni : az 1-ső évre 25 pengőt, a 2-ik » a 3-ik » a 4-ik » as : 5-ik » a 6-ik » a 7-ik » a 8-ik » a 9-ik » a 10-ik » a 11-ik » a 12-ik » a 13-ik » a 14-ik » a 15-ik » a 16-ik » a 17-ik » a 18-ik » a 19-ik » a 20-ik » 30 )> 40 » 60 » 80 » 100 » 120 » 140 » 160 » 200 » 250 » 300 » 350 » 400 » 500 » 700 » 1000 » 1300 » 1600 » 2000 » A pótszabadalomért, amennyiben az önálló szabadalommá nem változik át (1895 : XXXVII. t.-c. 17. §.), a szabadalom egész tartamára egyszersmindenkorra 70 pengő díjat kell fizetni. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter az e §-ban, valamint az 1895 : XXXVII. t.-c. 46. §-ában megállapított díjakat a törvényhozás további rendelkezéséig a magyar királyi pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel felemelheti vagy leszállíthatja. Az 1. évre járó díjat, illetőleg a pótszabadalmi díjat a találmányi bejelenFelsőházi iromány. 1931—1936. III. kötet. 2