Felsőházi irományok, 1931. II. kötet • 71. sz.

Irományszámok - 1931-71

3 49. Légiforgalmi statisztika, 50. Posta-, távíró-, távbeszélő és rádióstatisztika. 51. Hitelintézeti statisztika. ~>'2. Kézi zálogkölcsönök statisztikája, 53. Fizetésképtelenségek és váltóóvások statisztikája, 04. Biztosításügyi statisztika, 55. Tűzkárstatisztika, 56. Népoktatási statisztika. ÖT. Középiskolai statisztika. 58. Felsőfokú-oktatás statisztikája, 59. Szakoktatás statisztikája, 60. Egyéb közoktatás statisztikája, 61. Egyházi és hitéleti statisztika, 62. Közigazgatás szervek és alkalmazottak statisztikája, 63. Hatósági üzemi és vállalati statisztika. 04. .Jogszolgáltatási statisztika, o\"). Javító- és nevelőintézeti növendékek statisztikája. 66. Egyesületi statisztika. A felsorolt statisztikai ágak közül első ízben szerepelnek a hivatalos statisztikai munkatervben a 38., 62., 63., 66. szám alatt emiitettek. Az (latgyiijtési ágakat a felvételi minták csatolása mellett az alábbiakban van szerencsém ismertetni. 1. Népszámlálás. Népszámlálások Magyarországon 1869 óta tártainak. 1880 óta pedig éppen úgy. mint legtöbb művelt államban, lOévenkint mindig a 0-ával végződő évek ntolsó napján, mindenkor külön törvényes intézkedés alapján, hajtattak végre. Ennek a több évtizedes gyakorlatnak megfelelően az ország népessége az 1930 : XXV.t.-c alapján, az 1930. évi december hó 31 -iállapotnak megfelelően ismét Bzámbavétetett. A Központi Statisztikai Hivatal a begyűjtött népszámlálási anyag rendezését, felülvizsgálatát és a részletes feldolgozásra való előkészítését már befejezte s az 1932/33. év folyamán előreláthatólag nemcsak a részletes feldolgozási* munkák fognak jórészt befejezést nyerni, de a kész eredmények jelentős része publikálható is lesz. '2. Népmozgalmi statisztika. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a rendszeres népmozgalmi adatgyűjtést 1ST l-ben kezdte lajstromos rendszerrel, az egyházi anyakönyvvezetők (lelkészek) útján. E módszer 1895. évi október l-ig tartott, mikor az állami anyakönyvvezető s életbeléptetésével a lajstromos rendszert az egyéni laprendszer váltotta fel. Ezen az új rendszeren 1903-ig csak lényegtelen módszerbeli változások történtek a szerzett tapasztalatok alapján a célból, hogy az adatgyűjtés a tudomány igényének és a gyakorlati élet követelményeinek is megfeleljen. 190!) óta a népmozgalmi statisztikai lapok tartalmilag nem változtak, csak a kérdések sorrendje simult az anyakönyv egyszerűsítésével az anyakönyv megváltozott rovatainak Borrendjéhez. Az adatszolgáltatók az állami anyakönyvvezetők, akik minden egyes születési (a) minta 1. sz. melléklet), háza kötési (b) minta '2. sz. melléklet), halálozási (ej minta 3. sz. melléklet) bejegyzésről a megfelelő statisztikai lapot kiállítani s a kiállított lapokat minden hó 8-ig a Központi Statisztikai Hivatalnak beküldeni tartoznak. A halálozási statisztikai adatgyűjtés fontos kiej Orvosi értesítő» (d) minta 4.sz. melléklet), melyet í*