Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-70

628 70, szám. kenésből az állami közigazgatásra 72'1 millió P, az állami üzemekre pedig 85*5 millió P esik. Ismeretes, hogy az előző kormány a harminehármas országos bizottságban annak idején 955*1 millió P-ben jelölte meg a közigazgatás 1931 /32. évi szükségletét. Ez az összeg az illetmények, nyugellátások, dologi és egyéb kiadások csökkentése útján 890 millió P-re csökkentetett. Az 1931/32. költségvetési év szükségleteként ilykép utólag számításba vett 890 millió P-vel szemben tehát az állami közigazgatás kiadásai az 1932/33. évi költségvetésben 83'8 millió P-vel csökkennek. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságával az 1931. évi október hóban folytatott tárgyalások során a kormány kijelentette, hogy az 1932/33. költségvetési évre az állami közigazgatás kiadásait az 1931 /32. évi 890 millió P-vel szemben 830 millió P-re fogja csökkenteni. Megállapítható tehát, hogy az 1932/33. évi költségvetésben e kiadások a vállalt kötelezettséggel szemben további 23'8 millió P-vel csökkenttettek. Az állami közigazgatás és az állami üzemek kiadásainál jelentkező csökkenés azonban nem mutatja teljes mértékben a költségvetésben tényleg elért megtakarítások mérvét, mert a költségvetés csökkentett keretében több olyan szükséglet kielégítéséről kellett gondoskodni, amelyre az 1931/32. évi költségvetésben nem volt fedezet biztosítva. Általában tehát megnyugtató az állami kiadások csökkentésénél észlelhető irányzat, amely az 1932/33. évi költségvetésben megnyilvánul és ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt az állami kiadások jelentékeny része rögtönösen nem csökkenthető, másrészt hogy a racionalizálás szellemében foganatba vett és tervezett szervezeti változtatások a jövőben előreláthatólag további megtakarításokat fognak lehetővé tenni, a költségvetésben kilátásba vett megtakarítások mérve is megnyugtató. Ami a részleteket illeti, az állami közigazgatásnál a személyi kiadások az 1931/32. évi 300 6 millió P-vel szemben 26*9 millió P-vel 273'7 millió P-re csökkennek. A személyi járandóságok csökkenése túlnyomórészt az elrendelt illetménycsökkentések eredménye. Csökkennok a személyi járandóságok az 1930 : XLVII. t.-c. 2. §-ában megállapított létszámapasztásnak gyorsabb ütemben való végrehajtása, egyes helyeken pedig ennél még továbbmenő létszámapasztás foganatosítása folytán is. A létszámapasztások következtében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma az 1931/32. évivel szemben 873 fővel, a munkások létszáma pedig 184 fővel csökken. Végeredményben a személyi járandóságok aránya a közigazgatás összes kiadásainak keretében az 1924/25. évi 36*2 %-kal és az 1931/32. évi 34-2 %-kal szemben ezúttal 33-9%. A nyugellátások előirányzata az 1931/32. évi 129*3 millió P-ről 116*8 millió P-re, vagyis 12 5 millió P-vel csökken. A nyugellátások előirányzatának e csökkenése a nyugellátási díjaknak az illetménycsökkentésekkel kapcsolatosan történt mérséklésére vezethető vissza. A nyugellátásban részesülők száma azonban emelkedést mutat, amennyiben az 1931/32. évi létszámmal szemben a nyugdíjasok létszáma 1.089, a nyugbéreseké 3, az özvegyeké 618, az árváké 35, a kegydíjasoké 28, az életjáradékban részesülőké 23 fővel emelkedik. Az 1924/25. évi költségvetésben a nyugellátások 12-8 %-át tették az állami közigazgatás összes kiadásainak, az 1931/32. évi költségvetésben 14*7 %-át, ezúttal pedig 14*5 %-át. A nyugellátások előirányzatával kapcsolatban ezúttal is megállapíthatjuk, hogy míg a rendszeres állandó illetmények összege az állami közigazgatásnál 239*4 millió P, addig a nyugellátási díjak összege 116-8 millió P. Minthogy pedig a rendszeres állandó illetményeknek nem mindegyike számítható be a nyugdíjazásnál, meg-