Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.
Irományszámok - 1931-70
f 70. szám. 629 állapíthatjuk, hogy a nyugdíjteher ezúttal is több mint 50 %-a a nyugdíjazásnál számításba vehető illetményeknek. Ez az aránylag nagy nyugdíjteher azonban elválaszthatatlan kísérője a létszámcsökkentéseknek, amely elkerülhetetlenül a nyugellátásban részesülők számának emelkedésére vezet. Kétségtelenül nagy része van ezenkívül a nyugdíjteher aránytalanul nagy voltában annak is, hogy nyugellátásban kellett részesíteni a levált területekről idemenekült közszolgálati alkalmazottakat és hátrahagy ott aikat is. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások összege 56* 1 millió P-ről 49 millió P-re, vagyis 7*1 millió P-vel csökkent. Ez a csökkenés is túlnyomórészt az illetmény- és nyugdíjcsökkentések eredménye. A hozzájárulások aránya az 1924/25. évi költségvetésben 6 6%, az 1931 /32. éviben 6 4%, az 1932/33. éviben pedig 6-1 %. A dologi és átmeneti kiadások csökkenése 23"7 millió P, mert az 1931 /32. évi 266*6 millió P-vel szemben ezúttal e kiadásokra csak 242*9 millió P irányoztatott elő. A dologi és átmeneti kiadások csökkenése mérvének megítélésénél figyelembe kell vennünk, hogy azok csökkentésének is határt szab az állami közigazgatás zavartalan menetének biztosítása. A foganatba vett, valamint a még tárgyalás alatt álló szervezeti változtatások egyébként egyes intézményeknél a jövőben a kiadások e csoportjában előreláthatólag további megtakarításokat fognak eredményezni. A most elért megtakarítás az egész államháztartásban érvényesített messzemenő takarékosságnak és a költségvetésben már érvényesülő szervezeti változtatásoknak az eredménye és annak jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy főképen a dologi és átmeneti kiadások között kellett gondoskodni olyan szükségletek kielégítéséről, amelyek az 1931 /32. évi költségvetésben még nem voltak számításba véve. Az állami adósságok kiadásai 92*1 millió P-ről 9*5 millió P-vel 101*6 millió P-re emelkednek. Az állami adósságok 1932. évi július hó 1-jei tőkeálladéka 1.621*1 millió P-vel van számításba véve, amiből 1.443*5 a külföldi, 177*6 pedig a belföldi tőkeálladék. Az állami adósságok kiadásainak előirányzása az eddigi alapokon történt, vagyis a koronaértékre szóló háborúelőtti magyar államadósságoknak ama része után irányoztatott elő a kölcsönszolgálat, amely rész a jóvátételi bizottság határozata szerint a mai Magyarországra esik. A háború előtt felvett több-valutás, aranyforintos és idegén valutára szóló kölcsönök magyar felülbélyegzéssel ellátott részének kamatszolgálata az eredeti kamatláb szerint a papírkorona-összeg alapulvételével irányoztatott elő. A külföldön elhelyezett kötvények után fizetendő kamatok pedig az Innsbruckban, Prágában és Párizsban létesített megállapodások rendelkezéseinek megfelelően, és pedig a 4%-os aranyjáradékkölcsönnél az eredeti kamatozásnak megfelelő kamat 33%-ával, az 1910. évi 4?/ 0-os járadékkölcsönnél, az 1913. évi áy 2 %-os járadékkölcsönnél és az 1914. évi 4%%-os törlesztéses járadékkölcsönnél az eredeti kamatozásnak megfelelő kamat 28%-ával, az e kölcsönök hátralékainak törlesztésére szükséges részletek pedig az eddigi 37%-os és 27%-os alapon irányoztattak elő. Általában a külfölddel szemben fennálló állami adósságok előirányzása ezúttal is a vonatkozó megállapodásoknak megfelelően és a külföldi pénznemek alapulvételével történt. Az állami adósságok kiadásai azért emelkednek, mert több új kiadás fedezetéről kellett gondoskodnunk. így az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett kincstárjegy-kölcsönre 8*9 millió P, az 1931. évi 5%-os devizakölcsönre 0*3 millió P, a forgótőkekölcsönökre és egyéb függő tartozások kamatára 9*5 millió P irányoztatott elő. Az állami adósságok kiadásai az 1924/25. évi költségvetésben 12*1 %-át, az 1931/32. éviben 10*5 %-át, az 1932/33. éviben pedig 12*6 %-át teszik az állami közigazgatás összes kiadásainak. A békeszerződési terhek az 1931 /32. évi 9 9 millió P-vel szemben ezúttal 0*8 millió P-vel vannak előirányozva. A csökkenés tehát 9*1 millió P. A jóvátételi
