Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-35

350 35. szám. szerint a méltányosság megkívánja, a bíróság a sérelmet szenvedő félnek ké­relmére a visszatérítési kötelezettség teljesítése tekintetében halasztást ad­hat és megengedheti, hogy tartozását részletekben törlessze. Ily esetben a másik felet terhelő visszatérítési köte­lezettség teljesítésének határidejét is megfelelően meg lehet hosszab­bítani. Különös méltánylást érdemlő olyan esetben, amikor a sérelmet szenvedett felet a kiadás vagy a visszatérítés kö­telezettségének teljesítése anyagi rom­lásba sodorná, ez a fél kívánhatja, hogy e kötelezettsége alól egészen vagy rész­ben mentesíttessék. Ily mentesítés ese­tében a sérelmet szenvedő fél tulajdon­szerzését nem érinti, hogy valamely dolog átruházása nem történt érvényes jogalapon. Ha a sérelmet szenvedő fél helyzete az uzsorás szerződés következtében úgy megváltozott, hogy reá annak a köve­telésnek a változatlan fenntartása is méltánytalanul terhes lenne, amelynek tekintetében a halasztásadás, módosí­tás vagy megszüntetés történt uzsorás szerződéssel, a bíróság az ily kötelezett­ség tekintetében is alkalmazhatja a jelen §. 5. bekezdését. 3. §. Az előbbi §. rendelkezése abban az esetben is áll, ha az uzsorás szerződésre alapított követelést át­ruházták. Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltót vagy egyéb oly kötelező okiratot adatott magá­nak vagy másnak, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél a váltót vagy az okiratot adja vissza és ha az nincs birtokában, helyezze bírói letétbe a névértéknek megfelelő összeget és annak az esetle­ges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet abból érheti, hogy a váltót vagy a kötelező okiratot oly személy érvényesíti ellene, akivel szemben az alapul fekvő jogviszony­ból merített kifogásnak nincs helye. A m. kir. igazságügyminiszter ren­delettel eljárási szabályokat állapíthat meg avégből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igé­nyét gyorsan érvényesíthesse. 4. §. Az uzsorás szerződésre alapí­tott követelés biztosítására szolgáló zálogjog, kezesség vagy más biztosí­ték érvénytelen. Amennyiben azon­ban a sérelmet szenvedő felet a 2. §. alapján visszatérítési kötelezettség ter­heli, ennek erejéig a biztosíték hatály­ban marad. Ez a rendelkezés nem érinti a jó­hiszemű telekkönyvi szerzés védelmé­nek szabályait. . Az uzsora büntetőjogi következményei. 5. §. Uzsora vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal, vala­mint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, aki az uzsorás vagyoni előnyt oly uzsorás szerződésben (1. §.) köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára, amelyben az előlegezett szolgáltatás tárgya pénz vagy más ingó dolog. Az előbbi bekezdésben meghatáro­zott cselekmény bűntett és három évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának fel­függesztésével büntetendő, ha a tettes uzsorás szerződésekkel (1. §.) üzlet­szerűen foglalkozik, vagy ha az uzso­rás vagyoni előnyt színlelt ügylet, váltó, közjegyzői okirat, előzetes bírói határozat vagy bírói egyesség alakjába rejtve köti ki. Ezenfelül a bíróság akár vétség, akár bűntett esetében az elítéltet, ha kül­földi, az országból kiutasíthatja s a visszatéréstől egész életére vagy meg­határozott időre eltilthatja ; oly kül­földit, akinek a magyar állam terüle­tén sem lakóhelye, sem állandó tartóz­kodóhelye nincs, az országból ki kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom