Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-35

35. szám. 351 utasítani s a visszatéréstől el kell tiltani. A belföldi elítéltet abból a községből, ahol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is, egyszersmindenkorra vagy határozott időre ki lehet utasítani. Belföldi elítéltet illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, amelyhez az a község tartozik, kiutasítani nem lehet. Ha az elítélt az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható. Pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk t rendelkezései irányadók. 6. §. Az 5. §. szerint büntetendő az is, aki az 5. §. alá eső követelést a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 7. §. Vétséget követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen az 5. §. alá nem esik, az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései szerint pénzbüntetéssel büntetendő, aki uzsorás szerződésből (1. §.) eredő kötelezettség teljesítését a maga vagy harmadik személy javára kiskorú, gondnokság alatt álló vagy oly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel vagy bárkitől oly módon ígérteti meg, amely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely úton felhasználja. 8. §. A 7. §. szerint büntetendő az is, aki a 7. §. alá eső követelést, a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. A kizsákmányoló ügyletekről. 9. §. Ez a törvény nem érinti az olyan szerződésnek a magánjog szabályai szerinti semmisségét, amely néni esik ugyan az 1. §-ban meghatározott uzsorás szerződés fogalma alá, de amellyel valaki másnak megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy feltűnően aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez. A semmisségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy csak akkor hivatkozhatik, ha a semmisségtől függő jogait a sérelmet szenvedő fél érvényesítette. A sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait nem érvényesítheti attól számított egy év elteltével, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét mind a két fél teljesítette. Ha azonban a szerződés kötésére a sérelmet szenvedő fél függő helyzete vagy a másik félnek nála elfoglalt bizalmi állása szolgáltatott alkalmat, az egy évi határidő e helyzet megszűnése előtt nem veszi kezdetét. A jelen §. értelmében semmis szerződésből származtatott követeléssel szemben a sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait kifogás útján bármikor érvényesítheti. 10. §. Az előbbi §-ban említett szerződés esetében a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törlessze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is méltányosan meg kell hosszabbítani.