Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-487

487. szám. 59 e törvényjavaslat végrehajtásával mezőgazdaságunkra háramló haszon hozzá­vetőleg minimálisan évi 9 millió pengőre értékelhető. Fel sem becsülhető az a kár, amit csapadékosabb évben a mételykór okoz az ország állatállományában a posványos réteken és legelőkön és amit gyökeresen csak a vízfolyások szabályozásával és állandó jókarbantartásával lehet orvosolni. Az ország gazdasági nívójának emelése és a többtermelés érdekében nélkü­lözhetetlen növényjavítási és mütrágyázási akciók pedig addig meg sem indul­hatnak, míg a vízfolyások a réteket és legelőket állandó veszéllyel fenyegetik. E nagy előnyökkel szemben eltörpül az az összeg, melyet a személyzet­szaporítás évenkint igényel, ami nélkül pedig e törvényjavaslatban foglalt munkaprogramm nem volna végrehajtható. Ezért kívánok magamnak szabad kezet biztosítani aziránt, hogy amint e törvényjavaslatban körülírt munkálatok zavartalan és kellő időre való elvég­zése a kultúrmérnöki hivatalok műszaki és adminisztratív személyzetének esetleg bekövetkezhető túlterhelése következtében fennakadást szenvedne, a személyzet szaporítása által az esetleg felmerülő akadályok elhárításáról gondoskodhassam. Az erre vonatkozó részletes javaslatomat mindig az illető év költségvetésé­ben fogom megtenni. Tekintettel arra, hogy a tervbe vett szabályozási munkálatok keresztülvitele a vízügyi műszaki személyzetnek általában csekély létszáma mellett úgy a köz­ponti, mint a külső személyzetre nagy feladatot hárít, indokoltnak találom, hogy hasonlóan az állami kezelés alá tartozó folyókon történő beruházásokhoz, itt is a végrehajtott munkák kiviteli összegének V 2 %-a mint jutalom a közreműködő .személyzet között szétösztassék. :' .Áttérve mármost a törvényjavaslatnak szakaszonként való tárgyalására, az 1. §. felhatalmazást ad a munkálatoknak állami kölcsönök folyósítása vagy kivételesen segélyek nyújtása útján való támogatására. Az 1914 ; XXXVIII. törvénycikkel a 120 millió korona költségszükségletnek 50 %-a, azaz 60 millió korona vétecett számításba az érdekeltség terhére és 50 %-a, azaz 60 millió korona az állam terhére. A költségszükségletnek ezen arány szerint váló megosztását fenntartva, a jelenlegi 72 millió pengő költség­szükségletnek 50 % -a, azaz . 36 millió pengő esnék az érdekeltség terhére és ,50 % -a, azaz 36 millió pengő az állam terhére, melyből a munkaprogrammnak az 1914 : XXXVIII. törvénycikkel is számításba vett 20 év alatti végrehajtását feltételezve, évi 1*8 millió pengő képezné az állam által nyújtandó támogatást. Tekintettel arra, hogy az államháztartás mai helyzetében a szóbanforgó célra költségvetési évenként rendelkezésre bocsátható hitel, illetve az állami támogatásra előirányzott 36 millió pengő összköltségből költségvetési évenként igénybevehető xészletösszegek előre meg nem állapíthatók : az államháztartás mindenkori hely­zetének megfelelően költségvetési évenként felhasználható összegek megállapítása az évi költségvetési törvények keretében fog történni. Az 1. szakaszban az időközben hatályon kívül helyezett 1908 : XLIX. tör­vénycikkre való hivatkozás mellőztetett és «kamatmentes kölcsön» megjelölés helyett «kölcsön» szó használtatott, abból a célból, hogy a körülményekhez képest ne csupán kamatmentes, hanem kamatköteles kölcsönök is engedélyezhetők legyenek. ; Ugyancsak a törvényjavaslat 1. §-ában történt intézkedés aziránt is, hogy a szabályozási munkálatok keresztülviteléhez szükséges tervek költségei a törvény alapján rendelkezésre bocsátott hitelből legyenek fedezhetők. Az engedélyezési munkálatok megindításánál rendszerint sok időveszteséget okoz a műszaki felvétel és tervezés költségeinek előteremtése, melyet végeredmény.­s*-

Next

/
Oldalképek
Tartalom