Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-530
530. szám. 527 szerzőtárs halála napjától még bizonyos, az egyes tagállamok által megállapított ideig fennmarad a szerzőtársakat közösen megillető szerzői jog, amikor is azt a jogutódjaik gyakorolják. Ha azonban valamely tagállam nem alkalmazza valamely más tagállam polgárai javára ezt a szabályt, a viszonosság elvéből kifolyólag ez az állam sem követelheti, hogy polgárainak a másik tagállam ily kedvezményt biztosítson. A 9. cikk a berlini egyezmény rendelkezéseivel szemben a hírlapok és folyóiratok cikkeinek átvételét bizonyos irányban — az átvehető cikkek tárgya szempontjából — korlátozta. Nevezetesen míg eddig a regények és elbeszélések kivételével minden hírlapi cikket át lehetett venni más hírlapba, hacsak az utánnyomást kifejezetten meg nem tiltották, addig az új egyezmény szerint csak gazdasági, politikai vagy vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikkekre terjed ki — természetesen a tilalom elmaradása esetében — az átvétel lehetősége. Viszont az új egyezmény az átvétel lehetőségét annyiban tágítja, hogy eddig csak hírlapban megjelent cikkeket lehetett és csakis hírlapnak átvenni, ezzel szemben most már a sajtó termékei, tehát mind a hírlapok, mind a folyóiratok kölcsönösen közölhetik a gazdasági, politikai és vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikkeiket. Az új egyezmény annyiban is eltér még a berlini egyezménytől, hogy átvétel esetében, az előbbi csupán a forrás megjelölését kívánja, míg az új egyezmény kimondja, hogy a forrást világosan meg kell jelölni. A 11 ja. cikk a szerző jogai körébe utalja művének rádió útján a nyilvánossággal közlését, illetőleg annak megengedését. Nem lehet kétséges, hogy kifejezett szabályozás hiányában is e jog a szerzőt megilleti, mert hiszen a rádió útján való ily közlés is többszörözésnek, közzétételnek vagy nyilvános előadásnak tekinthető, az pedig a szerző kétségtelen joga. Mégis mindenesetre helyes volt a tagállamok felfogását az egyezményben világosan körvonalazni a technika ez új vívmánya tekintetében. E cikk második bekezdésében foglalt szerzői jogi korlátozás a római értekezleten e téren is kifejezésre jutó ellentétes álláspontok kiegyenlítésének volt a következménye. E korlátozás folytán lehetségessé válik, hogy egyes tagállamok belső törvényhozása közérdekből korlátozhassa a rádió útján való közlés tekintetében a szerzői jogokat. De így is feltétlenül biztosítani kell a szerző javára a személyiség jogának érvényesítését (6/a cikk) és a méltányos díjazásra való igényt, amely díjazást megegyezés elmaradása esetében az illetékes hatóságnak kell megállapítania. A mechanikai készülékkel kapcsolatos szerzői joggal foglalkozó 13. cikknek 3. bekezdése a cikk visszaható erejére vonatkozólag tartalmaz lényegtelen új rendelkezést. A 14. cikk a mozgófényképészettel kapcsolatos szerzői jogokat szabályozza érdemben a berlini egyezménnyel egyenlően, de szabatosabban. A 18. cikk utolsó bekezdése ,azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy miként alakul az egyezmény visszaható ereje olyan esetben, ha valamely tagállam a korábban tett fenntartásokról lemond (1. a 27. cikk (2) bekezdését). A 23. cikk (1) bekezdése a Nemzetközi Unió irodájának fenntartásához szükséges évi 60.000 svájci frankot 120.000 svájci frankra emeli fel, amelyet a tagállamoknak együttesen kell fizetniök. Kimondja egyúttal, hogy a jövőben ezt az összeget csak a tagállamok egyhangú határozatával lehet felemelni. Végül a (<t) bekezdés megengedi azt is, hogy a tagállamok az iroda költségeihez való hozzájárulás mértéke tekintetében irányadó osztályba sorozás megváltoztatását igenyelhessék. A 25. cikk 3. bekezdése új rendelkezéskép az egyezményhez való csatlakozás hatálybalépésének időpontját állapítja meg. Egyben az úgynevezett fenntartási
