Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-530

530. szám. 527 szerzőtárs halála napjától még bizonyos, az egyes tagállamok által megállapított ideig fennmarad a szerzőtársakat közösen megillető szerzői jog, amikor is azt a jogutódjaik gyakorolják. Ha azonban valamely tagállam nem alkalmazza valamely más tagállam polgárai javára ezt a szabályt, a viszonosság elvéből kifolyólag ez az állam sem követelheti, hogy polgárainak a másik tagállam ily kedvezményt biztosítson. A 9. cikk a berlini egyezmény rendelkezéseivel szemben a hírlapok és folyó­iratok cikkeinek átvételét bizonyos irányban — az átvehető cikkek tárgya szem­pontjából — korlátozta. Nevezetesen míg eddig a regények és elbeszélések ki­vételével minden hírlapi cikket át lehetett venni más hírlapba, hacsak az után­nyomást kifejezetten meg nem tiltották, addig az új egyezmény szerint csak gazda­sági, politikai vagy vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikkekre terjed ki — természetesen a tilalom elmaradása esetében — az átvétel lehetősége. Viszont az új egyezmény az átvétel lehetőségét annyiban tágítja, hogy eddig csak hírlapban megjelent cikkeket lehetett és csakis hírlapnak átvenni, ezzel szemben most már a sajtó termékei, tehát mind a hírlapok, mind a folyóiratok kölcsönösen közölhetik a gazdasági, politikai és vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikkeiket. Az új egyezmény annyiban is eltér még a berlini egyezmény­től, hogy átvétel esetében, az előbbi csupán a forrás megjelölését kívánja, míg az új egyezmény kimondja, hogy a forrást világosan meg kell jelölni. A 11 ja. cikk a szerző jogai körébe utalja művének rádió útján a nyilvánosság­gal közlését, illetőleg annak megengedését. Nem lehet kétséges, hogy kifejezett szabályozás hiányában is e jog a szerzőt megilleti, mert hiszen a rádió útján való ily közlés is többszörözésnek, közzétételnek vagy nyilvános előadásnak tekinthető, az pedig a szerző kétségtelen joga. Mégis mindenesetre helyes volt a tagállamok felfogását az egyezményben világosan körvonalazni a technika ez új vívmánya tekintetében. E cikk második bekezdésében foglalt szerzői jogi korlátozás a római értekez­leten e téren is kifejezésre jutó ellentétes álláspontok kiegyenlítésének volt a követ­kezménye. E korlátozás folytán lehetségessé válik, hogy egyes tagállamok belső törvényhozása közérdekből korlátozhassa a rádió útján való közlés tekinteté­ben a szerzői jogokat. De így is feltétlenül biztosítani kell a szerző javára a sze­mélyiség jogának érvényesítését (6/a cikk) és a méltányos díjazásra való igényt, amely díjazást megegyezés elmaradása esetében az illetékes hatóságnak kell megállapítania. A mechanikai készülékkel kapcsolatos szerzői joggal foglalkozó 13. cikknek 3. bekezdése a cikk visszaható erejére vonatkozólag tartalmaz lényegtelen új ren­delkezést. A 14. cikk a mozgófényképészettel kapcsolatos szerzői jogokat szabályozza érdemben a berlini egyezménnyel egyenlően, de szabatosabban. A 18. cikk utolsó bekezdése ,azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy miként alakul az egyezmény visszaható ereje olyan esetben, ha valamely tagállam a koráb­ban tett fenntartásokról lemond (1. a 27. cikk (2) bekezdését). A 23. cikk (1) bekezdése a Nemzetközi Unió irodájának fenntartásához szük­séges évi 60.000 svájci frankot 120.000 svájci frankra emeli fel, amelyet a tagálla­moknak együttesen kell fizetniök. Kimondja egyúttal, hogy a jövőben ezt az összeget csak a tagállamok egyhangú határozatával lehet felemelni. Végül a (<t) be­kezdés megengedi azt is, hogy a tagállamok az iroda költségeihez való hozzájárulás mértéke tekintetében irányadó osztályba sorozás megváltoztatását igenyelhessék. A 25. cikk 3. bekezdése új rendelkezéskép az egyezményhez való csatlakozás hatálybalépésének időpontját állapítja meg. Egyben az úgynevezett fenntartási

Next

/
Oldalképek
Tartalom