Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-529

496 529. szám. telek is, amelyek a korábbi évek költségvetésen kívüli beruházásai között engedélyezett kölcsönök után kamat és tőketörlesztés címén várhatók. Az állami üzemek kiadásai 486*6 millió P-vel, bevételei pedig 487*1 millió P-vel vannak előirányozva, az üzemek költségvetési feleslege tehát 0*5 millió P. Itt is figyelembe kell vennünk azonban, hogy a kiadások között 19*7 millió P beruházás van előirányozva, mely összeg számításba vételével az üzemek feleslege 20*2 millió P-re emelkedik. A posta költségvetési feleslege 15*3 millió P, az államvasutak költségvetési feleslege 3*3 » » a vasgyárak költségvetési feleslege 0*4 » » az erdőgazdasági birtokok költségvetési feleslege 0*1 » » a mezőgazdasági birtokok költségvetési feleslege 1*4 » » Kisebb, összesen mintegy 0*1 millió P felesleget mutat a postatakarékpénztár és a kőszénbányászat költségvetése is. Csupán a selyemtenyésztésnél jelentkezik 0*4 millió P költségvetési hiány. Az állami üzemeknek költségvetési feleslegéből 0*4 millió P a selyemtenyésztés költségvetési hiányának fedezésére, 19*7 millió P pedig beruházási célokra vétetik igénybe és pedig a posta, távírda és távbeszélő beruházásaira 9*8 millió P, az államvasutak beruházásaira 9*4 millió P, az állami vas-, acél- és gépgyárak beruházásaira 0*4 millió P, a kőszénbányászat beruházásaira pedig 0*1 millió P. Az állami üzemeknél a személyi járandóságok az 1930/31. évi 141 millió P-vel szemben 135*7 millió P-re vagyis 5*3 millió P-vel csökkennek. Ez a csökkenés itt is főképen az 1930 : XLVII. t.-c. 2. §-ában megállapított létszámapasztásra, valamint a jutalmazásokra és segélyezésekre szolgáló összegek csökkentésére vezethetők vissza. Az új létszám megállapításával kapcsolatban az állami üzemek alkalmazottainak létszáma 485 fővel apad. A jutalmazásokra és segélyezésekre előirányzott összegek pedig az előző évivel szemben átlag 50°/

u-kal csökkentettek. A «B» fizetési csoportokba tartozó tisztviselők részére az «A» és a «B» fizetési csoport közötti fizetéskülönbözet fejében személyi pótlékként az állami üzemeknél 0*3 millió P van előirányozva. Az üzemeket terhelő nyugellátások összege 80*7 millióról 83*4 millióra emelkedik. A 2*7 millió P többlet indokai azonosak az állami közigazgatást terhelő nyugellátások emelkedésének indokaival. Az üzemek ellátásban részesülő nyugdíjasainak létszáma ebben a költségvetésben 858 fővel emelkedik. A dologi (üzemi) kiadások és az üzemeket terhelő államadóssági kiadások 247*8 millió P-vel vannak előirányozva. A csökkenés tehát az 1930/31. évi 258*1 millió P-vel szemben 10*3 millió P. Az államvasutaknál 10 millió P, az állami vas-, acélés gépgyáraknál 3*3 millió P, a selyemtenyésztósnél pedig 0*4 millió P a csökkenés, egyéb üzemeknél azonban a dologi és üzemi kiadások összesen 3*3 millió P-vel emelkednek. A beruházási kiadások az üzemeknél 22*6 millió P-ről 2*9 millió P-vel 19.7 millió P-re csökkennek. Mint a közigazgatásnál, úgy itt is nagyrészt csak a már megkezdett munkálatok folytatásának költségei vannak biztosítva, nagyobb beruházási programm végrehajtása pedig az üzemeknél is külön gondoskodás tárgyát képezi. Az állami üzemek bevételeinek összege 487*1 millió P vagyis 17*3 millió P-vel kevesebb az 1930/31. évi 504*4 millió P-nél. Csökken az államvasutak bevétele 19*5 millió P-vel, az állami vas-, acél- és gépgyáraké 3*9 millió P-vel, az állami mezőgazdasági biriokoké 0*2 millió P-vel, a selyemtenyésztésé 0*8 millió P-vel, a kőszénbányászaté 0*1 millió P-vel, E csökkenéseket azonban részben ellensúlyozza