Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-529

529. szám. 495r ság-be vét elek előirányzatát. A forgalmi viszonyok és a tapasztalati adatok alapján tehát a forgalmi adók bevétele az 1930/31. évi 111*4 millió P-ről 10*4 millió P-vel 101 millió P-re csökkentetett. Á vagyonátruházási illetékek bevétele 41 millió P-ről 38*5 millió P-re csökken, amivel szemben az okirati illetékek bevétele 49*5 millió P-ről 51 millió P-re, a törvénykezési illetékek bevétele 7*5 millió P-ről 8*5 millió P-re, a közigazgatási illetékek és díjak bevétele pedig 5 millió P-ről 6 millió P-re emelkedik. Végeredményben tehát az illetékbevételek az 1930/31. évi 103*4 millió P-vel szemben 104*4 millió P-vel vannak előirányozva. A többlet 1 millió P, amely a tapasztalati adatok szerint várható. A szeszadó bevétele 9*3 millió P-vel 18*6 millió P-re, a söradó bevétele pedig 2*4 millió P-vel kereken 5 millió P-re csökken. E két fogyasztási adó jelentékeny csökkenésében bizonyára nagy része van annak, hogy a borárak alacsony volta csökkentőleg hat a szesz- és a sörfogyasztásra ; bizonyos mértékben azonban ez a csökkenés az antialkoholizmus terjedésére is visszavezethető. Az eddigi tényleges eredmények alapján 1*9 millió P-vel 42*1 millió P-re kellett csökkenteni a cukoradó bevételét is. 1*3 millió P-vel 17*1 millió P-re volt felemelhető azonban az ásványolaj adó bevételének előirányzata. E többlet előirányzását az ásványolaj fogyasztásnak az automobilizmus terjedésével kapcsolatos emelkedése tette lehetővé. A gyujtószeradó, valamint a szivarkahüvely- és szivarkapapíradó bevétele, úgyszintén a vegyes bevételek összege — egészen jelentéktelen kikerekítéstől eltekintve — ezúttal is változatlanul 4*1, 1*4, illetőleg 0*5 millió P-ben volt előirányozható. Végeredményben tehát a fogyasztási adók bevétele 101 millió P-ről 88*8 millió P-re vagyis 12-2 millió P-vel csökken. A vámbevétel az 1930/31. évi 108*1 millió P-vel szemben az 1931/32. költségvetési évre 84 millió P-vel van előirányozva. A közszolgáltatási bevételek között tehát a legnagyobb — 24.1 millió P-t tevő — csökkenés a vámbevételeknél mutatkozik. E jelentékeny csökkenés részben annak tulajdonítható, hogy a kereskedelmi szerződésekben egyes államok részére az autonóm vámtarifa tételeivel szemben engedmények biztosíttattak, részben pedig annak, hogy a hazai ipar termelési képességének a szanálás óta bekövetkezett emelkedése csökkenti a behozatalt. Kétségtelenül része van azonban a vámbevételek csökkenésében a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulásának is. A vámbevételeknek ilyen alakulása természetesen lényegesen csökkenti az államháztartás bevételeit, közgazdasági szempontból, valamint a külkereskedelmi és fizetési mérleg alakulása szempontjából azonban annak kedvező hatása is van. A dohányjövedék bevétele 4 millió P-vel 154 millió P-re csökken. Az előirányzás a belföldi fogyasztás alakulásának, valamint a külföldi eladás várható eredményeinek számításbavételével történt, s az előirányzott összegből 144*6 millió P a belföldi, 9*1 millió pengő pedig a külföldi eladásra esik. A sófogyasztás eléggé állandósultnak látszik s ezért a só jövedék bevételből — változatlan eladási árak és 790.000 q sófogyasztás alapul vételével — ezúttal is kereken 24*2 millió P van előirányozva. A tapasztalati adatok alapján —némi kikerekítessél —ezúttal is 2 millió P-ben volt előirányozható a mesterséges édesítőszerek állami egyedárúságának és az osztály sors játéknak a bevétele. A tárcabevételek előirányzata — ideszámítva a fuvarozási illetéket is —• 127*8 millió P. Az 1930/31. költségvetési évre megállapított 111*8 millió P-vel szemben tehát a tárcabevételeknél 16 millió P emelkedés mutatkozik. E többlet főképpen azért állott elő, mert a költségvetésbe ezúttal felvétettek azok a bévé-