Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-529

494 529. szám. rendezésére vonatkozó párizsi egyezmény alapján pedig 0*2 millió P többlet van előirányozva. A békeszerződési terhek előirányzata 8*7 millió P-ről ebben a költségvetésben 9*9 millió P-re emelkedik. A mutatkozó 1*2 millió P többletet a jóvátételi bizottsággal 1924-ben kötött megállapodás alapján kellett előirányozni. Beruházásokra az 1930/31. évi 24*8 millió P-vel szemben ezúttal 23" 7 millió P, vagyis 1.1 millió P-vel kevesebb van előirányozva. A kormány a beruházási tevékenységét az előirányzott beruházásokkal nem tekinti kimerítettnek, hanem — a gazdasági élet alimentálása céljából — arra törekszik, hogy nagyobb összegű beruházási kölcsön felvételével minél nagyobb összegeket juttasson a gazdasági élet vérkeringésébe. Az állami közigazgatás bevételei közül a legnagyobb figyelmet a közszolgáltatási bevételek érdemlik, mert végeredményben ezeknek van legnagyobb befolyásuk a közigazgatási költségvetés alakulására. A közszolgáltatási bevételek előirányzása általában a tapasztalati adatok alapján, az időközben alkotott törvények rendelkezéseinek és a gazdasági viszonyok alakulásának figyelembevételével, a köteles óvatosság szem előtt tartásával történt. Közszolgáltatási bevételekből az 1930/31. évre megállapított 784*9 millió P-vel szemben ezúttal 751 millió P van előirányozva, e bevételek csökkenése tehát 33*9 millió P. A részleteket tekintve azt látjuk, hogy a földadó bevétele változatlanul 31 millió P-vel van előirányozva. A földadó kulcsa nevezetesen az 1929 : XXIII. t.-c. rendelkezései folytán az 1930. évi január hó l-jével szállíttatván le a világháború előtti százaléknak megfelelő 20% -ra, az adócsökkentés hatása az 1930/31. évi költségvetésben már teljes mértékben érvényesült s így a múlt évi előirányzat változatlanul fenntartható volt. Ugyanebből az indokból — az 1929 : II. t.-c. rendelkezései alapján — változatlanul 68 millió P-ben volt előirányoz! ató a házadó bevétele is. A házadóból ezen az összegen felül még 2'2 millió bevétel várható, a bevételnek ez a része azonban -— az 1929:11. t.-c. rendelkezése szerint — a községek segélyezési alapját illeti. Társulati adó fejében az adott gazdasági viszonyok és az elmúlt évek tapasztalati adatai alapján 20 millió P-vel szemben ezúttal 21 millió P volt előirányozható. Ezzel szemben, ugyancsak a gazdasági viszonyok mérlegelésével 56 millió P-ről 51 millió P-re csökkentetett a jövedelemadó és a vagyonadó előirányzata. A szolgálati vagy munkabérviszonyból és a tantièmekből származó jövedelmek után az 1930 : XL

VII. t.-c. alapján fizetendő külön adóból 20 millió P van előirányozva. Az egyenes adók vegyes bevételeiből a tapasztalati adatok alapján az 1930/31. évi 1*8 millió P-vel szemben ezúttal 1*6 millió P van felvéve. Végeredményben tehát az egyenes adók bevétele ebben a költségvetésben az 1930/31. évi 176*8 millió P-ről 15*8 millió P-vel 192*6 millió P-re emelkedik. Ha azonban figyelem te vesszük, hogy az 1930 : XL VII. t.-c. alapján fizetendő külön adó bevételéből ezúttal elsőízben van 20 millió P bevétel előirányozva, megállapíthatjuk, hogy a többi egyenesadó bevétele 5*2 millió P-vel csökken. Az általános forgalmi adó bevétele 9 millió P-vel 90 millió P-re csökken. Ezt a csökkenést a gazdasági viszonyok alakulása indokolja. Némileg csökken a cukorrépa forgalmi adó bevétele is, a létrejött megállapodások folytán. Az értékpapírforgalmi adó bevételéből, a tapasztalati adatok alapján ezúttal 1*1 millió P van előirányozva ; ennek az adónak a csökkenése tehát 0*4 millió P. Fényűzési forgalmi adóból az 1930/31. évi 10 millió P-vel szemben 1 millió P-vel kevesebb vagyis 9 millió P van előirányozva, mert a tapasztalati adatok itt is az előirányzat csökkentését tették szükségessé. Mindezekkel a csökkentésekkel szemben a tapasztalati adatok alapján némileg emelni kellett az adópótlék, pénzbüntetés és bír-