Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-529
529., szám. 493 600 /M. E. számú rendeletben megállapította az állami alkalmazottak új létszámát s az új létszám fokozatos elérésének biztosítása céljából az 1931/32. évi költségvetésben az állami közigazgatás alkalmazottainak létszámát 370 fővel csökkentette. Az 1931. évi 600/M. E. számú rendeletben megállapított létszámok a költségvetésben is fel vannak tüntetve. Az előirányzás azonban természetesen a tényleges létszám alapján történt s azt a költségvetés ugyancsak feltünteti. A létszámapasztás biztosítása érdekében, a tényleges létszám alapján előirányzott járandóságokból évközi megtakarítás címén az eddiginél általában nagyobb összegek vannak levonva. A személyi járandóságoknál elért megtakarításokat azonban -— az évközi fokozatos előlépések hatásán kívül — kereken 0*3 millió P-vel csökkenti az, hogy az 1925. évi létszámrendezés során a «B» fizetési csoportokba sorozott s még ma is ezekbe a fizetési csoportokba tartozó tisztviselők részére az «A» és a «B» fizetési csoportok közötti fizetéskülönbözet nyugdíjba beszámítható személyi pótlékként előirányoztatott. A jutalmazásokra és segélyezésekre szolgáló összegek ebben a költségvetésben általában 50 %-kal csökkentettek. A személyi járandóságok csökkenésével szemben az állami közigazgatást terhelő nyugellátások összege az 1930/31. évi 125*6 millió P-ről 129*3 millió P-re vagyis 3*7 millió P-vel emelkedik. A többlet oka az, hogy az ellátásban részesülők száma 1.097 fővel emelkedett és a régi nyugdíjasokat fokozatosan olyanok váltják fel, akik a jelenlegi magasabb illetmények alapján kapnak nyugdíjat. Ebben a költségvetésben sem észlelhető tehát még a nyugdíj teher csökkenése, sőt az sem, hogy a nyugdíjteher emelkedésének üteme lassúbbodott volna. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások összege is emelkedik, amennyiben az 1930/31. évi 55*6 millió P-vel szemben ezúttal 56*1 millió P vagyis 0*5 millió P többlet van előirányozva. Ezt az emelkedést főképpen a nem állami tanszemélyzet természetben való járandóságainak tervbevett rendezése és az okozza, hogy a tankötelesek számának emelkedésével kapcsolatban 50 új tanítói állás fizetéskiegészítéséről is gondoskodás történt. A kiadásoknak ebben a csoportjában csökkenthető volt némileg a köz-, ségek segélyezési alapjának adott hozzájárulás összege, az 1929 : II. t.-c. rendelkezése folytán a házadó bevételéből a községeket illető mintegy 2*2 millió P továbbra is a nevezett alap javadalmazására szolgál. A dologi és az átmeneti kiadások az 1930/31. évi 284*9 millió P-ről 18*3 millió P-vel 266*6 millió P-re csökkennek. A kiadások csökkentésére irányuló törekvés legjelentékenyebb mértékben természetesen a dologi és átmeneti kiadásoknál érvényesül. Ügy a közigazgatás zavartalan menetéhez fűződő fontos közérdekek, mint a gazdasági viszonyok határt szabnak azonban a dologi kiadások csökkentésének is ; a racionális határon túlmenni ezen a téren sem szabad. A dologi kiadások között is jelentékeny összegű automatikusan érvényesülő többlet fedezéséről kellett gondoskodni s itt is számos oly kiadás van, amely a dolog természeténél fogva nem csökkenthető. Ilyenek például a betegápolási költségek és a rokkantak ellátásának költségei. Igen jelentékeny mértékben, mintegy 24 %-kal csökkentettek a kiadásoknak e csoportjában a kiküldetési és átköltözködési költségek. Az állami adósságok szükséglete az 1930/31. évi, 92*7 millió P-ről 92*1 millió P-re, tehát mindössze 0*6 millióval csökken. A csökkentett összeg keretében azonban több új szükséglet kielégítéséről történt gondoskodás. így az 1930: XXXI. t.-c-ben foglalt felhatalmazás alapján a nagy beruházási kölcsönre előlegképpen felvett váltókölcsön szolgálatára 5 milllió P, a földteherrendezésre; adandó állami hozzájárulás fejében 1 millió P, a háború előtti állami adósságok
