Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-507

244 507. szám. az, ha annak későbbi kiegészítése vagy módosítása az írásbafoglalás vagy a bemu­tatás hiánya miatt érvénytelen ; ily esetben az eredeti megállapodás vagy határozat változatlan szövegben tekintendő érvényesnek. Megjegyzendő végül, hogy a be­mutatás elmulasztása csak a megállapodásban vagy a határozatban résztvevők* egymásközötti viszonyára hat ki, ellenben a harmadik személyekkel kötött ügyletek érvényességét nem érinti. Ekkép a bemutatási kötelezettség az üzleti életben zavart nem okozhat. A 4. bekezdés rendelkezéséből következik az is, hogy a bemutatás szükséges­ségét egyes esetekben, peren kívül a közgazdasági miniszter bírálja el. Per esetében viszont a bíróság Önállóan itéli meg, hogy az ügylet érvényes-e vagy sem. A bíróság vagy más hatóság előtt nem lehet érvényesíteni olyan megállapodást vagy hatá­rozatot, amelyet a 2. §. ellenére be nem mutattak. A 3. §-hoz. A hatósági felügyelet sikeres gyakorlásának egyik fontos előfeltétele, hogy a hatóságnak mindig tudomása legyen arról, hogy az 1. §. alá eső megállapo­dásban vagy határozatban résztvevőket, —- akiknek száma esetleg igen nagy, tartózkodási helye pedig az országon kívül eső vagy külön-külön gyakran változó lehet, —-ki jogosult képviselni. Ezért teszi kötelezővé a o. v. a képviselő bejelentését és ezért állapítja meg e §. 1. bekezdése a képviselő jogkörét oly határozottsággal, hogy ezt a jogkört a felek eltérően nem szabályozhatják. Ezzel szemben a 2. bekez­dés elsősorban a felek diszpozíciójára bízza azt, hogyha több képviselőt jelentettek be, ezek vájjon külön-külön vagy együttesen jogosultak-e a képviseletre és csupán a feleknek erre vonatkozó rendelkezése hiányában jogosítja a bejelentett képvise­lők mindegyikét egyforma képviseletre. A képviselő igazolása végett a bejelentéshez kell csatolni a képviselő részére adott meghatalmazást (3. bekezdés). A meghatalmazásnak természetszerűleg azoktól kell származnia, akik a kartel vagy más ily célú jogviszony működéséért felelősek, vagyis akik a megállapodást kötötték, illetőleg a határozatot kibocsátó társaságot képviselik. Ugyanezek kötelesek az okirat bemutatását és a képviselők bejelentését és teljesíteni. Ha meghatalmazását a képviselő mutatja be, ezzel nyil­vánvaló, hogy ő a meghatalmazást elfogadta. Ha azonban a bemutatást nem a képviselő teljesíti, akkor kétség támadhat, vájjon a bejelentett képviselő elfogadta-e és el fogja-e látni a képviseletet —• ily esetben a kétség eloszlatása végett a 3. bekez­dés megkívánja a képviselő hozzájáruló nyilatkozatának a bemutatását. A képviselő bejelentésének elmulasztásához a törvényjavaslat nem kapcsol magánjogi jellegű következményeket, de hogy a képviselet állandóságát biztosítsa, a 4. bekezdésben a kartelbíróság elnökére bízza, hogy a hiányt ideiglenes képvi­selő kirendelésével pótolja. A kartelbíróság elnöke akként értesül a képviselő kiren­delésének szükségességéről (amennyiben ez a szükség nem. a kartelbíróság előtti eljárásban merül fel), hogy őt eziránt a közgazdasági miniszter, a kincstári jogügyi igazgatóság vagy más hatóság megkeresi. Minthogy ideiglenes képviselő kirende­lésére főként olyankor lesz szükség, midőn a képviseletre kötelezettek ellen ható­sági eljárást kellene indítani, célszerű a 4. bekezdésnek az a rendelkezése, hogy ideiglenes képviselőül kamarába bejegyzett ügyvédet kell kirendelni, —az ügyvéd ugyanis jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni (1874 : XXXIV. t.-c. 38. §.). Az ideiglenes képviselő azonban a dolog természete szerint csak addig gyakorolja a képviselő jogkörét, amíg a felek szabály­szerűen be nem jelentik meghatalmazott képviselőjüket. Megjegyzendő, hogy képviselő bejelentése, illetőleg kirendelése más államok törvényei szerint nem kötelező. Németországban a kartelt-—még ha nem is a tör­vény szerint elismert jogi személyiséggel bíró társaság alakjában jelentkezik — saját neve alatt vonják hatósági eljárás alá. Ez a törvényjavaslat a kötelező kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom