Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-503
503. szám. 181 fejlesztésétől függetleníteni, mert különben ez a § a 2. §-ban kimondott elvvel ellentétbe kerül. A 10. § második, illetőleg most már harmadik bekezdése első sorában az «Amennyiben» szó elé : «Az államot és» szavak, a 10. sorban az «egyedül» szó után «az állam,» szavak és ugyanezen bekezdés 12. sorában a «folyamodott» szó elé az «illetőleg az ezek által alapított kereskedelmi társaság» szavak iktatandók. Önként értetődik, hogy az államnak magának nem lehet kevesebb joga, mint a törvényhatóságnak, városnak vagy községnek. Ha azonban ezt a törvényben nem juttatjuk kifejezésre, e tekintetben később kétség merülhet fel. Ezenkívül módot kell adni arra, hogy necsak az egyes községek, városok, hanem ezeknek valamilyen társulási formája is vállalhassa ezeknek a közületeknek energiaellátását. Ez logikus és a koncentráció principiumával összhangban áll. A 10. § harmadik, illetőleg most már negyedik bekezdését az első bekezdéssé való összhangbahozátal végett és nyelvezet szempontjából a következőképpen kell szövegezni : «(4) A nem meghatározott terület energiaszükségletének ellátására létesítendő nagyobb jelentőségű villamosmü engedélyezéséről előzetesén jelentést kell tenni az országgyűlésnek.» A 11. § első bekezdés 7. pontja hatodik sorába a «közintézményeknek» szó után «, az energiaszolgáltatás céljaira alakult szövetkezeteknek» szavak iktatandók. A szövetkezetek előnyben részesítése hivatva van az áramfogyasztást népszerűsíteni és így a fogyasztóterület felvevőképességét fokozni. A 15. § harmadik bekezdése egészében kimarad, annak utolsó rendelkezése az 50. §-ba illesztendő be. Ennek folytán a negyedik bekezdésből harmadik bekezdés lesz. A harmadik bekezdésnek kihagyását a bizottság takarékossági okból, a felesleges kiküldetések lehető elkerülése szempontjából javasolja. A tervezett rendelkezések különben is feleslegesek, mert a kereskedelemügyi miniszternek enélkül is joga van az építési engedélyben megszabott feltételek betartását ellenőriztetni és ugyanezen szakasz negyedik bekezdése értelmében az építési munkálatok befejezése alkalmából beterjesztendő leszámolási művelet útján amúgy is joga van a felülvizsgálatot elrendelni. A 33. § harmadik bekezdése utolsó három szava («energia önköltségi árát») helyébe az alábbi szavak iktatandók : «energiának azt az árát, amelyet a lekapcsolt fogyasztó, illetőleg az a fogyasztó fizetett, akinek fogyasztását korlátozták.» A harmadik bekezdésnek azon módosítását, hogy abban az esetben, ha a honvédelmi érdekeken kívül előálló, másképpen nem fedezhető energiaszükséglet jelentkezik és ennek fedezését a kereskedelemügyi miniszter elrendeli, az illető felek ne az áram önköltségi árát fizessék meg, hanem a rendes fogyasztási árat, az a körülmény indokolja, hogy ellenkező esetben az ilyen felek' az engedélyes terhére meg nem okolható előnyhöz jutnának és ezzel rés üttetnék az egyenlő elbánás elvén is. A 37. § második bekezdése hetedik sorában »mértékének» szó után a vessző helyett «és» kötőszó iktatandó és a tizenegyedik és tizenkettedik sorból «és a megújítási célra szánt tartalékolásnak» szavak kimaradnak. A képviselőház a javaslat eredeti szövegének 11. § első bekezdés 8. pontját egészében és a 32., 54., 55. és 56. §-okból a felújítási a 7 apra való minden utalást törölt, a 37. §-ban viszont meghagyta. Ennek következtében az engedélyes felújítási alapot létesíthet és annak a terhét teljesen a fogyasztókra háríthatja át a nélkül, hogy a kereskedelemügyi miniszter a felújítási alap létesítésének és növelésének módját és felhasználásának feltételeit az engedélyokiratban elő-
