Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-503
182 503. szám. írhatná. Ezenfelül ez a fogyasztó terhére létesített felújítási alap nem tárgya a háramlásnak, hanem mint szabad vagyon az engedélyes tulajdonában marad. A 37. §-ban javasolt törlés ezt a visszásságot szünteti meg. A 39. § első bekezdésének második mondata egészében kimarad. A törölt mondat fölösleges, mert az árrevízióban minden körülmény, nem csak a fogyasztókör növekedése veendő figyelembe. A bizottság véleménye az, hogy erre vonatkozólag a végrehajtási utasításban kell szabatos előírásokat tenni. A 49. § első bekezdése helyébe a következő szöveg iktatandó : «(i) Ha a közhasználatú villamosmu üzemének működése megszakad vagy tartós szünetelésétől kell tartani és az üzem folytonosságának fenntartása közérdekből mellőzhetetlenül szükséges, a kereskedelemügyi miniszter a villamosmu üzemi gondnoki kezelését rendelheti el.» A második bekezdés helyébe az alábbi szöveg iktatandó : «(2) Üzemi gondnokul saját kívánságára az érdekelt községei, várost vagy törvényhatóságot is ki lehet rendelni.» A harmadik bekezdés első két mondata helyébe az alábbi szöveg iktatandó : «(3) Az üzemi gondnok feladata a közhasználatú villamosmu üzemének folytonosságát biztosítani. Ehhezképest csak az illető közhasználatú villamosmu üzemének rendes folytatásával rendszerint járó ügyletekre és jogcselekményekre jogosult, működésében köteles a kereskedelemügyi miniszter által esetleg megállapított kezelési utasításhoz alkalmazkodni, általában pedig a rendes vállalkozó gondosságával eljárni.» A hetedik bekezdés helyébe az alábbi szöveg iktatandó : «(7) Az üzemi gondnoki kezelés legfeljebb hat hónapig tarthat, de azt ennek az időnek eltelte előtt is nyomban meg kell szüntetni, ha az üzemnek az engedélyes által való folytatását gátló körülmény megszűnik, vagy a fogyasztóterület energiaszükségletének fedezése más módon lehetségessé válik. Ha az üzem folytonossága az üzemi gondnoki kezelésre megszabott hat hónap eltelte után nem lenne biztosítható és az engedélyes a további gondnoki kezeléshez nem járul hozzá vagy a kereskedelemügyi miniszter az üzem folytonosságát gondnoki kezelésben sem látja biztosítottnak, az engedélyokiratot vissza lehet vonni.» Lényeges megszorításokat tartott a bizottság szükségesnek a 49. §-nál, mint amelynek rendelkezései mélyen belenyúlnak a magánjogba és a magántulajdon elvébe. A bizottság elismeri ugyan, hogy az itt szóban levő nyilvánvaló közérdekekkel szemben messzebbmenő intézkedések és a magánjogba való kivételes beavatkozás is indokoltak lehetnek : mindazonáltal ennek az elengedhetetlenül szükséges mértékre való korlátozását tartja szükségesnek. A javasolt módosítások kizárólag ezt a célt kívánják szolgálni, anélkül, hogy a törvényjavaslat idevágó célzatát érintenék, sőt a javasolt módosításnak abban a részében, mely az engedélynek visszavonhatását mondja ki, ennek a célzatnak még erősítésére is alkalmasak. Az 50. § első bekezdése negyedik sorában a «vagy az engedélyokiratban» szavak helyébe «az engedélyokiratban vagy az építési engedélyben» szavak iktatandók. Ez a kiegészítés következik a 15. § harmadik bekezdése törlésének indokolásából, amely szerint az csupán az adminisztrációs munkát kívánja csökkenteni, de nem akarja a kereskedelemügyi miniszternek azt a jogát korlátozni, hogy szabálytalan munka esetében az engedélyokiratot visszavonhatja. Az 52. § harmadik sorában «tíz» helyett «öí» iktatandó. A bizottság tíz évet túlságos hosszú időnek tart arra, hogy az engedélyes olyan fontos kérdésben, mint az engedélyokirat hatályának meghosszabbítása,
