Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-493

m 493. szám. iajdonosa a terhelt telek tulajdonosával kötött megállapodás alapján az építmény bért vagy járadékot az (5) bekezdésben említett változások esetére is egyszersmindenkorra megszabhatja és tőkével is megválthatja. A megváltásra vonatkozó megállapodást a telekkönyvben fel kell jegyezni. A megváltásnak a jelzá ogos hitelezőkkel szembeni hatályára az 1927: XXXV. t.-c. 29. és 30. jj-ait kell megfelelően alkalmazni. (9) Az e szakasz értelmében megalapított használati szolgalommal vagy építményi joggal terhelt ingatlanokat csak az említett jogok fenntartásával lehet végrehajtás útján vagy egyébként értékesíteni Az ingatlannak ily joggal terhelése az ipari vállalatok központi telekkönyvébe való bejegyzést nem akadályozza (1928 : XXI t.-c. 7. § (

2

) bekezdése). (io) A használati jog és az építményi jogalapján az engedélyes az ily módon elhelyezett berendezéseit esetenkénti külön kártalanítás fizetése nélkül használhatja, kezelheti és javíthatja, az előálló rendkívüli károkat azonban köteles megtéríteni. : {11) Ha a használati joggal vagy építményi joggal megterhelendő ingatlan városi ingatlan, úgy az érdekelt várost az engedélyezés előtt meg kell hallgatni (12) A használati szolgalom és az építményi jog tekintetében esetleg szükséges külön szabályokat a kereskedelemügyi miniszter, az igazságügyminiszterrel és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg. 24. §. (1) A közhasználatú villamosmű javára az üzem folytatásához szükséges vezetékek és berendezések felállítása céljából a kereskedelemügyi miniszter vezetékjogot állapíthat meg oly ingatlanok tekintetében, amelyek rendeltetésszerű használatát a vezetékjog tartósan nem akadályozza és amelyeken a vezetékjog megállapítását a 22. § (2) bekezdésében említett vagy más közszempontok sem zárják ki. (2) Az engedélyes a vezetékjog alapján: 1. a villamos energia vezetéséhez szükséges vezetékeket és azok tartozékait, az átalakító- és kapcsolóberendezéseket, úgyszintén a csővezetékeket és a csatornákat is az építési engedéllyel jóváhagyott terveknek és az érintett területekre vonatkozó külön jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően utcákon, tereken, közutakon, vizeken, hidakon, viaduktokon, alagutakban, átereszeken, általában köztulajdonban álló földterületeken saját költségén elhelyezheti, azokat javíthatja és karbantarthatja, azokkal vasúti üzemi célokat szolgáló területeket, folyó- és állóvizeket, végül más villamosvezetékeket keresztezhet ; 2. földfeletti és földalatti vezetékeket magántulajdonban; álló telkeken, kivéve azonban a házak udvarát és az ezekkel összefüggő vagy külön bekerített kerteket, átvezethet s az ehhez szükséges tartószerkezeteket — az el osztó berendezéshez tartozókat elke rülhetetlen szükség esetében épületek tetőzeten vagy külsején is — saját költségén elhelyezheti, javíthatja és karbantarthatja ; 3. a vezetékek mentén lévő fákat, bokrokat, fák és bokrok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha ezt a vezetéknek és tartozékainak elhelyezése, javítása, karbantartása elkerülhetetlenül szükségessé teszi, vagy erre üzemzavar megakadályozása céljából van mellőzhetetlenül szükség és az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa a költségek előlegezése mellett megszabott méltányos határidő alatt a szükséges munkálatot el nem végzi. A tulajdonos vagy a birtokos felhívását mellőzni lehet, ha a munka elvégzése fenyegető veszély folytán halaszthatatlanul sürgős. (3) Ha a közhasználatú villamosműhöz tartozó vezeték építését valamely már meglévő távíró, távbeszélő, jelző-