Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-493
493. szám. 97 berendezéshez tartozó vagy egyéb villamosvezeték akadályozza, az engedélyes a meglévő vezetéknek az ő költségére való áthelyezését kérheti, ha a meglévő vezeték célját az áthelyezés után is megfelelően betöltheti, az új vezetéket pedig más nyomvonalon egyáltalában nem vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elhelyezni. Ebben az esetben a kereskedelemügyi miniszter a meglévő vezetékkel rendelkező javára arra a vpnalra, amelyre a meglévő vezetéket át kell helyezni, vezetékjogot állapít meg, illetőleg kisajátítási jogot engedélyez. (*) Az engedélyes köteles az áthelyezés következtében a meglévő vezeték tulajdonosának okozott károkat és költségeket, ideértve a szükségessé váló átrendező és védelmi munkálatok, továbbá a meglévő vezeték zavartalan üzemét biztosító munkálatok és az új beszerzések költségeit, úgyszintén az új vonal fenntartásának többköltségeit is, valamint az üzemek esetleges szüneteléséből eredő veszteségeket megtéríteni. Az áthelyezés munkálatainak elvégzésére a kereskedelemügyi miniszter megfelelő határidőt állapít meg. (5) Az előbbi bekezdések nem érintik az 1888 : XXXI. t.-c. 14. §-ának első és második bekezdését. (ß) A 22. § (2) bekezdésében említett épületek és területek megóvása érdekében a vezetékjog gyakorlását megjelölt területeken meg lehet tiltani, vagy az engedélyest annak meghatározott módon való gyakorlására lehet kötelezni. Ha a vezetékjog engedélyezése városi területre vonatkozik, az érdekelt várost előzőleg meg kell hallgatni. 25. §. (1) Magántulajdonban álló ingatlanon vezetékjog alapján vezetéket csak akkor szabad a földbe fektetni, ha ezzel az ingatlan rendeltetésszerű használata nem szenved korlátozást. A vezetékjog gyakorlása során az engedélyes, amennyire lehetséges, egyébként is köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlanok rendeltetésszerű használata a felállítás, karbantartás és javítás céljából szükséges munkálatok végzése alatt is biztosítva legyen, a munkálatok elvégzése után pedig az előbbi állapot helyreállíttassék. (2) A vezetékjog gyakorlásában számot kell vetni a már működő vagy engedélyezett más vállalatok szükségleteivel is. (3) Vezeték létesítése céljából erdőn átvágást végezni csak más gazdaságos megoldás hiányában és csak a kereskedelemügyi miniszternek a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával adott külön engedélye alapján szabad. Ily esetben az erdő tulajdonosának megfelelő határidő tűzésével alkalmat kell adni arra, hogy az átvágást az engedélyes költségére maga végeztethesse el. (4) Az 1888: XXXI. t.-c. 7. §-ának második bekezdésében és 8. §-ának második bekezdésében meghatározott 45 napi határidőt a kereskedelemügyi [miniszter indokolt esetben meghoszszabbíthatja. 26. §. A kereskedelemügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azt a legnagyobb területet, amelyet a vezetékjog alapján felállított egy-egy tartószerkezet elfoglalhat. Az így megállapítottnál nagyobb területet igénylő szerkezetet csak kisajátítás útján — ideértve az építményi jog alapítását is — lehet felállítani, 27. §. (1) A vezetékjog telekkönyvi bejegyzésnek nem tárgya. Gyakorlása nem eredményezheti az annak alapján elfoglalt területek elbirtoklását, sem az ily területre vonatkozó tulajdoni kereset elévülését. (2) A vezetékjog megszűnik, ha a vezetéket a vezetékjog megállapításától számított öt éven belül nem építik meg, a megépített vezetéket öt éven át nem használják, vagy véglegesen használaton kívül helyezik. (s) A vezetékjog megszűntével az engedélyes köteles a létesítményeket Felsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 13
