Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-493

493. szám. 95 letekre, amelyeket jelentékeny honvédelmi érdek megóvása céljából a honvédelmi miniszter a kisajátítási jog alól kivesz. Olyan területre, amelynek rendkívüli természeti szépsége a villamosmű létesítése folytán egyébként veszendőbe menne, a kereskedelemügyi miniszter a kisajátítási jogot megtagadhatja, vagy megadását az építkezések és a berendezések elhelyezési módja tekintetében megállapított oly feltételek megtartásától teheti függővé, amelyek a védett érdek biztosítására alkalmasak. 23, §. (i) Ha az átalakító- vagy kapesolóberendezést a villamosmű telepén kívül valamely épület lakás céljára nem használt helyiségében olymódon lehet elhelyezni, hogy az ily elhelyezés az épület rendeltetésszerű használatát egyáltalán nem vagy csak elenyészően csekély mértékben befolyásolja, kisajátítás helyett az elhelyezést használati szolgalom alapításával lehet biztosítani. A használati szolgalom alapítását az 1881 : XLI. t.-c. 14. §-a szempontjából nem lehet részleges kisajátításnak tekinteni. (2) Ha az előbbi bekezdésben említett berendezést be nem épített területen kell létesíteni és az elfoglalt terület oly csekély, hogy önálló jószágtestté alakítása esetében önmagában sem mezőgazdasági, sem építkezési célra nem lenne felhasználható, az a telek viszont, amelyen az ily berendezést létesítik, ezzel értékében lényeges csökkenést nem szenved, az engedélyes a szükséges terület kisajátítása helyett építményi jog alapítását kívánhatja. Ily építményi jog esetében az ingatlan tulajdonosa az építményt az építményi jog megszűnése után nem válthatja meg. (3) A használati szolgalom fejében évi járadékot, az építményi jog fejében építménybért kell fizetni. A használati szolgalom fejében járó évi járadékot az elfoglalt helyiségért vagy helyiségrészért a használati szolgalom alapítása idején elérhető bérösszeg mértékéhez képest a túzbiztosítási díj esetleges emelkedésének hozzászámításával kell megállapítani. Az építménybért az ingatlanért az építményi jog megalapítása idején elérhető haszonbér arányában kell megállapítani, de figyelembe kell venni az egész ingatlanért elérhető haszonbérnek az építményi jog folytán beálló csökkenését is. A járadékot és a meg nem váltott építménybért biztosítani kell. (±) A használati szolgalom és az építményi jog alapítására egyebekben a kisajátításra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadók. A járadék, az építménybér és ezek biztosítása tekintetében a kisajátítás' esetében fizetendő kártalanításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (5) Ha a (2) bekezdés értelmében megalapított építményi joggal terhelt területet a tulajdonos utóbb beépíti, követelheti, hogy az építményi jog az (1) bekezdésnek megfelelő használati szolgalmi joggá alakíttassák át. Az oly épület lebontása vagy lényeges átalakítása esetében, amelyen használati szolgalom állott fenn, a szolgalom megszűnik és építményi jog vagy új használati szolgalom alapítását lehet kérni. (e) Az építményi jognak használati szolgalommá átalakítása, valamint új jog alapítása esetében az építménybért, illetőleg a járadékot is újból kell megállapítani. (7) Mind a használati szolgalmat, mind az építményi jogot az engedélyes javára kell a telekkönyvbe bejegyezni annak feltüntetésével, hogy e jogok megváltás, háramlás vagy az engedélyes személyében beálló egyéb változás esetében a berendezéssel rendelkező javára változatlanul fennmaradnak. E használati szolgalom és építményi jog telekkönyvi feltüntetésének részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. (s) A közhasználatú villamosmű tu-