Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-424

44 424. szám. cession à des personnes non autorisées ou toute détention par ces personnes des substances auxquelles s'applique le présent chapitre. Article 8. Lorsque le Comité d'hygiène de la Société des Nations, après avoir soumis la question au Comité permanent de l'Office international d'hygiène publique de Paris pour en recevoir avis et rapport, aura constaté que certaines préparations contenant les stupéfiants visés dans le présent chapitre ne peuvent donner lieu à la toxicomanie, en raison de la nature des substances médicamenteuses avec lesquelles ces stupéfiants sont associés et qui empêchent de les récupérer pratiquement, le Comité d'hygiène avisera de cette constatation le Conseil de la Société des Nations. Le Conseil communiquera cette constatation aux Parties contractantes, ce qui aura pour effet de soustraire au régime de la présente Convention les préparations en question. Article 9. Toute Partie contractante peut autoriser les pharmaciens à délivrer au public, de leur propre chef et à titre de médicaments pour l'usage immédiat en cas d'urgence, les préparations officinales opiacées suivantes : teinture d'opium, laudanum de Sydenham, poudre de Dover ; toutefois, la dose maximum qui peut, dans ce cas, être délivrée, ne doit pas contenir plus de 0,25 gr. d'opium officinal, et le pharmacien devra faire figurer dans ses livres, conformément à l'article 6 c), les quantités fournies. Article 10. Lorsque le Comité d'hygiène de la Société des Nations, après avoir soumis la question au Comité permanent de l'Office international d'hygiène publique de Paris pour en recevoir avis et rapport, aura constaté que tout stupéfiant auquel la présente Convention ne s'applique pas est susceptible de donner lieu à des abus analogues et de produire des effets aussi nuisibles que les substances visées par ce chapitre de la Convention, le Comité goknak erre nem jogosult személyek részére való átengedését vagy e személyek által való tartását eltiltsák. 8. cikk. Ha a Nemzetek Szövetségének Közegészségügyi Bizottsága a kérdésnek véleményezés és jelentés céljából a párisi Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal Állandó Bizottsága elé terjesztése után megállapítja azt, hogy az ebben a fejezetben említett kábítószereket tartalmazó bizonyos készítmények nem szolgálhatnak kóros méregélvezetre, az azokból gyakorlatilag újból ki nem .termelhető kábítószert vegyület alakjában tartalmazó gyógyszer anyagának természetéből kifolyólag, a Közegészségügyi Bizottság erről a megállapításról értesíti a Nemzetek Szövetségének Tanácsát. A Tanács ezt a megállapítást a szerződő Felekkel közli, aminek következtében a szóbanlevő készítmények a jelen Egyezmény hatálya alól kivétetnek. 9. cikk. Minden szerződő Fél felhatalmazhatja a gyógyszerészeket, hogy sürgősség esetében saját felelősségükre a közönségnek orvosság címén azonnali használatra önmaguk kiadhassák a következő gyógyópiumkészítményeket : ópiumtinktúrát, Sydenham-féle laudanumot, doverport ; mégis a legnagyobb adag, amely ebben az esetben kiadható, nem tartalmazhat 0*25 g gyógyópiumnál többet. A gyógyszerész köteles a 6. cikk c) pontja rendelkezéseinek megfelelően könyveiben kimutatni a kiadott mennyiséget. 10. cikk. Mihelyt a Nemzetek Szövetségének Közegészségügyi Bizottsága a kérdésnek vélemény és jelentés céljából a párisi Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal Állandó Bizottsága elé való terjesztése után megállapította, hogy valamely kábítószer, amelyre a jelen Egyezmény nem vonatkozik, hasonló visszaélésekre adhat alkalmat és hasonló ártalmas hatásokat válthat ki, mint az Egyezmény jelen fejezetében megjelölt anyagok •— erről jelentést