Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 97 eljárás menetére befolyással bíró egyéb kérelmeket és nyilatkozato­kat, a tényállításokat és az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a netaláni bizonyításfelvétel menetét nem kell ismertetni, ha azok az iratok­ból kitűnnek ; ha azok ismertetése mégis szükségesnek mutatkoznék, e részben a tényállás előadását az elő­készítő iratok és a bírósági iratok tartalmára való hivatkozással is lehet kiegészíteni vagy pótolni. 23. §. A Pp. 423. §-ának 3. be­kezdését a következő rendelkezés egé­szíti ki : A bírói egyességet tudomásul vevő végzés ellen beadott felfolyamodás nem akadályozza a bírói egyesség végre­hajtását. Fellebbezés. 24. §. A Pp. 476. §-ának 2. be­kezdése helyébe a következő rendel­kezések lépnek : Az elsőbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítélete ellen felperes nem élhet fellebbezéssel, ha az ítélettel elutasított követelés­nek vagy követelésrésznek — alperes pedig nem élhet fellebbezéssel, ha a megítélt követelésnek vagy követelés­résznek értéke (fellebbezési érték) nem haladja meg a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt. Ez a korlátozás nem terjed ki az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek tekintet nélkül az ertekre, ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből. A Pp. 476. §-ának 3. bekezdése he­lyébe a következő rendelkezések lép­nek : Az értéket a fellebbező fél szükség esetében valószínűvé tenni köteles. Egyebekben az érték megállapítására a Pp. 5—8. §-ait megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perköltség kivételével a járulékokat, ha magukban véve meghaladják a fellebbezés kizárására irányadó érték­l'Vlsőhá/i Iromány. 1927 -1M2, XIII. kötrt. határt, figyelembe kell venni. Az első­bíróságnak olyan ítélete ellen, amely ellen egyebekben a fellebbezés mind a két félre nézve e §. szerint ki volna zárva, egyedül a perköltség viselésé­nek és mennyiségének kérdésében fel­lebbezésnek csak abban az esetben van helye, ha a megítélt perköltség összege meghaladja a fellebbezés ki­zárására irányadó értéket. Az egy el­járásba egyesített (Pp. 189. és 233. §.) perekben hozott közös ítélet esetében a fellebbezés megengedhetősége tekin­tetében az az ítélet irányadó, amely­nek tárgya a legnagyobb értékű. 25. §. A Pp. 481. §-ának 1. bekez­dése helyébe a következő rendelkezés lép : A fellebbezést az elsőbíróságnál ügy­véd által ellenjegyezve írásban kell be­nyújtani. A Pp. 481. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép­nek : A fellebbezésben elő kell adni azo­kat az okokat, amelyek alapján a fél az elsőbíróság ítéletét megtámadja és ha a fél az elsőbíróság előtt fel nem ho­zott tényállításokat, ténybeli nyilatko­zatokat vagy Mzonyítékokat. akar érvé­nyesíteni, ezeket, vagy pedig ha az első­bíróság előtt történt bizonyítás fel­vételének ismétlését vagy kiegészítését kívánja, ebbeli kérelmét is az okok előadásával. Az okiratok közlésére a Pp. 133. §-a nyer alkalmazást. A törvényes rendelkezéseknek meg nem felelő fel­lebbezésért perköltség nem jár. 26. §. A Pp. 482. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép­nek : Azokban a perekben, amelyekben a járásbíróság előtt az ügyvédi képvi­selet nem kötelező, a járásbíróság íté­lete ellen a fellebbezést az ügyvéd ál­tal nem képviselt fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. 27. §. A Pp. 483. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a fellebbezés elkésett vagy oly ítélet ellen irányul, amely ellen a íel* 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom